Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 3-4. szám - KISEBBSÉGEK - Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában

A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Vogel Sándor E irópában csak Portugália és Izland egynyelvű állam. Valamennyi többi euró­pai országnak vannak kisebbségei. A nemzetközi jog szempontjából csak néhány olyan hely van, ahol sajátos státussal rendelkező népcsoportok élnek: a dél-tiroli németek, a szlovén népcsoport Trieszt területén, az ausztriai horvátok és szlovének és a Finnországhoz tartozó svéd lakosságú Aland-szigetek.1 A leg­több európai államban a kisebbségek helyzetét belső jogi normák (alkotmány, tör­vények), esetleg kétoldalú egyezmények vagy nyilatkozatok szabályozzák. Hogy egy kisebbség státusa a belső vagy a nemzetközi jog folyománya-e, még két olyan állam között is vita tárgyát képezheti, mint Ausztria és Olaszország. Olasz vélemény szerint a Dél-Tirolra vonatkozó csomag nem az ENSZ közgyűlési határozata man­dátumának megfelelő, az 1946-os párizsi egyezmény további végrehajtásáról foly­tatott tárgyalások eredménye, hanem autonóm olasz aktus, amelyből rá nézve nem származnak nemzetközi jogi kötelezettségek. Ausztria ezzel szemben érvényben lévőnek tekinti az 1946-os párizsi egyezményben biztosított, a dél-tiroli német ki­sebbséget illető védnöki funkcióját. Nyilvánvalóan egy a gyakorlatban megoldott kérdéssel kapcsolatos elvi ellentétről van szó: az állami szuverenitására féltékeny Olaszország az aktust saját szuverenitásából vezeti le, míg Ausztria a nemzetközi jog megállapodásaiból származtatja. Akadályok e's vitás kérdések A kisebbségi kérdés megoldására irányuló törekvések 1989 óta felgyorsultak, és több-kevesebb felfele vagy lefele haladó hullámzással a belső nemzeti, valamint a nemzetközi jogalkotó folyamatban is lecsapódtak. A kisebbségi-etnikai, regionális mozgalmak az egyén új identitáskeresésének a megnyilvánulásai, melyek az állam és az állampolgár viszonyának, összetartozásának egyedülvalóságára épülő törté­neti, politikai, jogi berendezkedésével szemben törnek maguknak utat, és természe­tes módon akadályokba ütköznek.2 Véleményünk szerint a kisebbségi jogok kodi­fikációjának három lényeges akadálya van: 186 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents