Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 3-4. szám - A HIDEGHÁBORÚ TÖRTÉNETE - Majszkij, Ivan M.: A jövendő világ kívánatos alapelveiről (1944)

Majszkij „a jövendő viliig kívrínnlos nlnpelveiről

tésével a békeszerződéseket és a háború utáni rendezést készítette elő, a másikat Vorosilov marsall irányította, s a fegyverszüneti kérdésekkel foglalkozott.

2 I. M. Majszkij (1884-1975) akadémikus, 1943 és 1946 között volt a Szovjetunió külügyi népbiztoshelyettese. A dokumentum keletkezésének időpontjában tagja a fegyverszüneti egyezményekkel foglalkozó Vorosilov marsall által vezetett bizottságnak. Nem ismeretes, hogy az itt közölt feljegyzést a bizottság felkérésére készítette-e, vagy maga érezte szükségét annak, hogy elképzeléseit másokkal is megossza.

3 Tofik Iszlamov kitűnő tanulmányában részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel (1. Tofik Iszlamov: Erdély a szovjet külpolitikában a második világháború alatt. Múltunk, 1994/1-2. sz.), és említést tesz ezekről az elképzelésekről Fülöp Mihály is (Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés 1947. Héttorony Könyvkiadó, 1994. 25-32. o.)

4 Churchill 1944. októberében moszkvai tartózkodása alkalmával Sztálinnal folytatott beszélgetésekor szorgalmazta a szovjetek és a lengyelek közötti megegyezést, de egyik fél sem volt hajlandó kompromisszumot kötni. (L. erre Isztocsnyik, 1995/4. sz. 144-147. o.)

5 Litvinov, Makszim Makszimovics (1876-1951) - szovjet politikus. 1930-tól 1939-ig külügyi népbiztos. 1941 és 1943 között washingtoni szovjet nagykövet. Az SZK(b)P PB 1943. szeptember 4-i határozata értelmében vezetésével felállított bizottság a békeszerződéseket és a háború utáni rendezést készítette elő. A bizottság tagjai a következők voltak: Szuric, Stein, D. Z. Manuilszkij (ekkor az SZK(b)P KB munkatársa, később a Népbiztosok Tanácsa, ill. a minisztertanács elnökhelyettese), Lozovszkij, J. V. Tarle akadémikus és a bizottság titkára: D. F. Szakszin.

6 Fülöp Mihály: i. m., 28. o.

7 Az 1942. január 29-én Teheránban megkötött szerződés szövegét 1. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966) 525-530. o.

8 Litvinov 1943. szeptember 9-én Sztálinnak és Molotovnak írt feljegyzésében Kelet-Poroszországot, Sziléziát, Danzigot és Memel környékét nevezte meg, mint azokat a területeket, amelyek különálló új államot alkothatnak, vagy valamely más országhoz csatolhatok. (Isztocsnyik, 1995/4.119— 124. o.)

9 A bizottság a legyőzött államok, mindenekelőtt a Németország által fizetendő jóvátétellel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A bizottság megalakulásának pontos időpontja nem ismert, valószínűleg szintén 1943-ban jött létre.

10 Negrin, Lopez Juan (1889-1956) - spanyol szocialista politikus. 1937-1939-ben a népfrontkormány, 1939-től 1945-ig az emigráns spanyol köztársasági kormány elnöke.

11 A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA külügyminiszterei 1943. október 19. és 31. között tanácskoztak Moszkvában. Molotovnak a külügyminiszteri értekezleten a dunai és balkáni föderációk ügyében tett nyilatkozatát a külügyminiszteri értekezlet titkos jegyzőkönyvének 7. függeléke tartalmazza. Ebben többek között a következők olvashatók: „A szovjet kormány úgy véli, hogy a kisországoknak szükségük van bizonyos időre, amelyet nem lehet pontosan kiszámítani, és országonként eltérő lehet, hogy orientálódni tudjanak a háború teremtette új helyzetben, és képesek legyenek újrateremteni kapcsolataikat a szomszédos és más államokkal, anélkül hogy külső nyomásra ehhez vagy ahhoz az új államcsoporthoz kelljen csatlakozniuk. Az idő előtti és feltehetően mesterséges kapcsolódása ezeknek az országoknak az elméletileg tervezett csoportosulásokhoz súlyos veszélyt rejt magában nemcsak a kisországok, de Európa jövőbeli békés fejlődése számára is. (...) Ráadásul a föderációkkal kapcsolatos néhány elképzelés a szovjet embereket az „egészségügyi védőövezet" politikájára emlékezteti, amely mint ismeretes, a Szovjetunió ellen irányult, és amelyet ezért a szovjet emberek kedvezőtlenül ítélnek meg." (Közli: The Foreign Office and the Kremlin. Ed.: Graham Ross. Cambridge Univ. Press. London, 1984.140. o.)

1996. ősz-tél

183