Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Az Európa Tanács keleti kibővítése Gyenge András - József Judit A z európai integrációba való bekapcsolódás hármas külpolitikai prioritás rendszerünknek talán a leginkább szerteágazó és legösszetettebb eleme. 1996 elején a hazai és világsajtó az Európai Unió Kormányközi Konferenciájával (IGC) és a NATO-nak eddig példátlan szerepvállalásával, a bosznia-hercegovinai béketeremtéssel (IFOR) van tele. Magyarországnak elemi érdeke, hogy ezekbe a folyamatokba lehetőségei szerint maximálisan bekapcsolódjon és ne csak jelezze, de aktiv közreműködésével hitet is tegyen amellett, hogy kész az európai integráció közös feladataiból részt vállalni. Mindez azonban nem szoríthatja háttérbe Magyarországnak azokat a kötelezettségeit, amelyeket nem most, hanem már évekkel ezelőtt vállaltunk, amikor a rendszerváltozást követően csatlakoztunk az addig előttünk zárt klubként működő nyugat-európai szervezetekhez. Ennek legjobb példája az Európa Tanács, ahol Magyarország a múlt év novemberében emlékezett meg tagságának ötödik évfordulójáról. A tagság jelentősége a térség államai számára Az Európa Tanács az euroatlanti integrációs folyamat „szürke eminenciása", amely ugyan sem gazdasági hatalommal, sem katonai erővel nem rendelkezik — mint az EU vagy a NATO —, de legrégebbi képviselője azoknak az alapvető normáknak, amelyek az európai demokráciákat összetartó közös értékrendszert alkotják. E normák teljes és maradéktalan vállalása és érvényesülése nélkül elképzelhetetlen lenne bármelyik közép- és kelet-európai úgynevezett „új demokrácia" részvétele az euroatlanti integráció magasabb fokát jelentő szervezetekben. Magyarország 1990-ben, a közép- és kelet-európai demokráciák közül elsőként vált tagjává a szervezetnek. Az Európa Tanács ma az egyetlen olyan tisztán európai integrációs szervezet, amelyben hazánk teljes jógii tag. Az ebből fakadó lehetőségek kihasználására azonban még messze nem tettünk meg mindent. Gyakran még a szakmai közvélemény előtt sem teljesen világos, hol is helyezkedik el az Európa Tanács az európai integrációs rendszerek között és milyen struktúrával rendelkezik, melyek tevékenységének számunkra is hasznos vagy éppen 1996. tavasz 45
