Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - POLITIKAELMÉLET - Rostoványi Zsolt: Posztmodern világrend Korszak- vagy paradigmaváltás a nemzetközi rendszerben?
Rostoványi Zsolt gyobb befolyást képes gyakorolni a területén működő egyéb szereplőkre. Mivel a nemzetközi rendszer valamennyi tényezője kénytelen valamely ország területén tevékenykedni, ennek a befolyásnak a hatása nem lebecsülhető. Sok érv szól az etatista alapokon, (nemzet)állami bázison nyugvó nemzetközi rendszer újjászerveződése ellen. A nemzetállam logikája - mint ahogy a nemzetállam maga - eleve az európai fejlődés sajátosságain alapul, Európán kívül kevés kivételtől eltekintve nem a helyi, szerves fejlődést tükrözi. (Nem beszélve arról, mennyi ellentmondást rejt magában az európai nemzetállamok kialakulása és fejlődése is!)71 Európán kívül az embereket általában sokkal erősebb identitástudat fűzi más közösségekhez, mint az államhoz. Európában pedig az integráció előrehaladtával nő a szuprmmcionális identitás szerepe. Nem csupán a transznacionális szféra szerepe nő rohamosan, hanem az informális szféráé is, amellyel szemben az államok eddig nem igazán voltak képesek hatékonyan fellépni. Az államhatárokat figyelmen kívül hagyó nemzetközi áramlások (tőke, áru, emberek, eszmék, ideák, szimbólumok, kábítószerek, bűnözés, terrorizmus, információ, kultúra stb.) rendkívüli mértékűvé és sebességűvé váltak. Ezek egy része ellen az államok nem akarnak, más részük ellen nem tudnak mit tenni. A hidegháború utáni nemzetközi rendszert a normák hiánya, az anarchia, az in- stabilitás, a szereplők, aktorok növekvő száma, a különböző elvek szerinti strukturálódás, az egymást gyakran keresztező tagolódások, törésvonalak jellemzik. A mul- tikulturalizmus pedig akár hosszú távon is megakadályozhatja egy új szervező elvek alapján létrejövő nemzetközi rend kialakulását. A kulturális különbségek és a nemzetközi rendszer anarchiája Napjaink nemzetközi rendszerében meghatározó szerepet játszik a kulturális tényező, jóllehet ez a meghatározó szerep első pillantásra nem mindig nyilvánvaló. A felszínen ugyanis elsősorban a politikai-biztonságpolitikai, illetve a gazdasági szféra jelenik meg, a kultúra pedig sokszor rejtve marad, jóllehet gyakran éppenséggel a kultúra határozza meg vagy legalábbis erőteljesen befolyásolja a másik két szféra mozgását. A kulturális különbségek egyfelől - természetesen más tényezőkkel egyetemben - hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi rendszer a bizonytalanság, instabilitás, anarchia állapotába kerüljön, másfelől pedig alapvető gátját képezték, illetve képezik annak, hogy az etatista alapokon nyugvó nemzetközi rendszer univerzálissá váljék. Ezúttal nincs mód arra, hogy akár csak vázlatosan is érintsük a kultúra (és a ezzel szorosan összefüggő civilizáció) másfél száznál is több meghatározási kísérletét a legtágabbaktól a legszűkebbekig.72 A továbbiakban kultúrán részint a wallersteini széles értelmezést („olyan jellemvonások együttese, amelyek egy csoportot megkü20 Külpolitika