Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 3-4. szám - LENGYEL-MAGYAR - Kwasniewski, Aleksander: Lengyelország és Magyarország az euroatlanti integráció felé vezető úton

Lengyelország és Magyarország az euroatlanti integráció felé vezető úton Amint az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió bővítése lendületet kap, az egész térségünk biztonsága és jóléte iránt érzett közös felelősség is megszilárdul. Ezt a fele­lősséget, mely azok felé a nemzetek felé irányul, amelyek nem kapnak helyet a tagál­lamokká válók első csoportjában, különösen az új tagoknak kell vállalni. A térségünk keleti részén lévők érdekeinek szószólóivá kell válniuk. Nagy felelősség fogja őket ter­helni Közép- és Kelet-Európa stabilitásának a jövőjéért. Ezalatt lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy azoknak az országoknak az érdekeit is biztosítsák, amelyek az első körben nem lesznek az említett szervezetek tagjai. Egy kibővített Békepartnerség és az Atlanti Társulási Tanács megfelelő keretet adhat, amelyet a NATO és a partner országok megfelelő tartalommal tölthetnek ki. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a szövetségi tagságra két éven belül a legnagyobb eséllyel pályázó országok egyben a Békepartnerség legaktívabb részvevői is egyben, folyamatos és az eddigieknél is nagyobb szerepvállalásuk a programban óriási je­lentőséggel bír majd a „PfP plusz" jövőbeli hatását illetően. Lengyelország, a Litvá­niával és Ukrajnával fennálló partneri viszonyából következően, már ez idáig is ta­nújelét adta annak, hogy készségesen eleget tesz ilyen jellegű feladatának. Lengyelország mint jövőbeli tagország előnyei Sir Ralf Dahrendorf szerint a bővítés napjainkban az Európai Unió előtt álló egyik leg­fontosabb kérdés. Ezzel csak egyet lehet érteni, mivel a bővítés a demokrácia és a szo­lidaritás elemét is magába foglalja tágabb értelemben. Országunk uniós tagságának alap­vető indoka az, hogy új életet lehelhetünk a Monnet, Adenauer, Schuman és az egye­sült Európa többi alapítójának elképzelései mögött rejlő elvek időszerűségébe. Lengyel- országban úgy véljük, hogy előnyeink közé lehet sorolni népünk dinamizmusát a siker­re való törekvésben és eltökéltségét, hogy csökkentse az ország és a földrész legfejlet­tebb országai között lévő távolságot. Ezeket a vágyakat fel lehet lelni Lengyelország egészséges, bár még nem erős gazdaságában. Megtalálhatjuk ezt abban a vállalkozói szellemben, mely hozzájárult az utóbbi évek azon erőteljes gazdasági fejlődéséhez ha­zánkban, mely az egyik legnagyobb ütemű nemcsak Európában, de az egész világon is. Nyomára bukkanhatunk ennek a jelenségnek a lengyel emberek szilárd európai elkö­telezettségében is. Megnyilvánul ez a modern törekvések és a társadalmi bizalom és rend szempontjából elengedhetetlen hagyományok és társadalmi szokások együttesé­ben. Véleményem szerint ez a lista valóban tiszteletet parancsoló. Annak ellenére, hogy még sokat kell építenünk az eddig felhúzott alapokra, optimizmussal tekinthetünk az Európával való küszöbönálló összekapcsolódásunk elé. Az előadás a Magyar Külügyi Intézet meghívására az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában 1997. január 21-én tartott konzultáción hangzott el. 1996. ősz-tél 7

Next

/
Thumbnails
Contents