Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szűcs László: A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény
Szűcs László értéke 1938-as pengőre átszámítva azonban ennél lényegesen nagyobb összeget mutatott. Az első évi fém- és gépipari jóvátételi megrendelések árát vizsgálva - egykori számítások alapján - kitűnik, hogy ezeknek az egyezmény szerinti 16,1 millió dolláros ára az 1938-as magyar előállítási áron 164,6 millió pengőt jelentett, vagyis 1 dollár jóvátétel 10,20 1938. évi pengővel, azaz a tényleges 1938 évi dollár-pengő értékviszony közel duplájával volt egyenlő. A leszerelésre került üzemeket 9,9 millió dollár értékkel szerepeltették az egyezményben, ezek értéke 1938-as áron számítva 156 millió pengő volt; ebben az esetben tehát 1 dollár kereken 16 pengőnek felelt meg. Valamivel közelebb állt a jóvátételi dollár értéke az 1938. évi pengő értékéhez (1 dollár = 7,53 pengő) a mezőgazdasági termékek esetében. így a Szovjetunió részére előirányzott 200 millió dollárra értékelt áruk előállítási, illetve beszerzési ára az 1938. évi magyar termelési árakon 2000 millió pengőnek felelt meg. Ehhez hozzájött még az egyezményben kikötött módon a csomagolási és a szállítási költség, ami a beszerzési ár 15—20%-át jelentette. További megterhelést jelentett az egyezménynek az a rendelkezése, hogy késedelmes szállítás esetén minden hónap késedelemnél a le nem szállított áruk értékének 5%-át kitevő további áruk szállítandók, különösen azért, mert teljesen nyilvánvaló volt, hogy az év közepén aláírt egyezménynek az első évre is a teljes összeg egy- hatodát kirovó előírása nem lesz betartható. A Szovjetunió részére teljesítendő jóvátételi szállítások ezekkel a járulékos terhekkel együtt 1938-as értéken mintegy 2500 millió pengőt tettek ki, két és félszeresét annak, mint amire a fegyverszüneti egyezményben megállapított dollárösszeg alapján számítani lehetett. A szorosan vett jóvátételen kívüli járulékos terhet jelentett a szállításokban érintett - a szovjet hadsereg által a magyar tulajdonosoknak egyébként csak az egyezmény aláírásának napjaiban, június közepén visszaadott - vállalatok pénzügyi segítése és a jóvátételi szállítások szervezését irányító apparátus kiépítésének mintegy 20 milliárd (1945. júniusi értéken számított) pengős kiadása. Az első években, főleg 1945- ben a legjobb szándék mellett is lehetetlenség volt teljesíteni ezt a kötelezettséget, többek között már a munkaerő hiánya miatt sem: a lakosság deportálása, hadifogságba kerülése, elhurcolása következtében több százezres munkaerő hiányzott a termelésből. Hozzávéve ehhez - jóllehet ez érdemben csak 1946-tól vált esedékessé -, hogy Csehszlovákiának és Jugoszláviának is jóvátételt kellett fizetni, a fegyverszüneti, illetve a jóvátételi egyezmény összesen mintegy 3-3,5 milliárd háború előtti pengőnek megfelelő terhet rótt az országra, ami évenként 500-584 millió háború előtti pengővel volt egyenlő. Ez az 1945. évi nemzeti jövedelemnek mintegy 19—22%-át tette ki.26 104 Külpolitika
