Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szűcs László: A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény
Szűcs László gabonában, jószágban). A kártérítés összegéből 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés pedig 100 millió amerikai dollár. Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, melyeket a háború során más szövetséges államoknak és azok polgárainak okozott. A kártérítés mértéke később nyer megállapítást." A 12. ponthoz tartozó függelék a következőket tartalmazta: „Azoknak az áruknak részletes jegyzékét és az árunemek megnevezését, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának az egyezmény 12. pontja értelmében fog szállítani, valamint a szállítások megállapított időpontját évenként, az érdekelt kormányok külön egyezményei fogják meghatározni. Ezeket a szállításokat az 1938-ban érvényes árak alapján fogják teljesíteni, felemelve az ipari berendezések árát 15 százalékkal, a többi áruét pedig 10 százalékkal. Az egyezmény 12. pontjában megjelölt kártérítés kifizetésének elszámolási alapját az amerikai dollárnak az egyezmény aláírása napján érvényes aranyparitása képezi, vagyis egy uncia arany értéke 35 dollár. Az egyezmény 12. pontjával kapcsolatban magától értetődik, hogy a Magyar Kormány azonnal élelmiszereket és egyéb közszükségleti cikkeket bocsát rendelkezésre, amelyek a magyar agresszió folytán károsult csehszlovák és jugoszláv területek lakosságának megsegítésére és kártalanítására szükségesek. Ezeknek a szállításoknak méreteit a három kormány közötti egyezmény fogja meghatározni, s ezek a szállítások ama kártérítés részeként tekintetnek, mely Magyarországot a Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott veszteségekért és károkért terheli."5 A fegyverszüneti egyezmény tervezetét az 1945. január 2-tól Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegáció január 18-án vette át. Gyöngyösi János külügyminiszter az átvételkor a jóvátételt illetően annak a bizodalmának adott hangot, hogy a feltételek megállapításánál tekintetbe vették az ország súlyos helyzetét, s olyan terhet róttak rá, amelynek becsületesen meg is tud felelni. A feltételek áttanulmányozása után, a következő napon kapott alkalmat a magyar delegáció a tervezettel kapcsolatos véleményének kifejtésére. Elsősorban kérdéseket tettek fel az egyes pontokkal kapcsolatban. Csupán a jóvátételi ponthoz fűzött érdemi észrevételt Gyöngyösi: az ország súlyos gazdasági helyzetére tekintettel kérte a kártérítés időtartamának 6 évről 10 évre való kiterjesztését, és a fizetés kezdő időpontjának 1 évre, tehát 1946. január 1-jére való elhalasztását. Kérését azonban a szövetséges hatalmak képviselői nem teljesítették. A magyar fegyverszüneti delegáció sajnos elmulasztotta az alkalmat, hogy felhívja a nagyhatalmak képviselőinek figyelmét Magyarország visszafogott háborús magatartására, hogy - összevetve például a román és a magyar háborús részvétel intenzitását - az előbbire kirótt összegnél mérsékeltebb kártérítés fizetésére kérjen le96 Külpolitika
