Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 2. szám - VILÁGGAZDASÁG - Csáki György - Sass Magdolna - Szalavetz Andrea: A külföldi működőtőke modernizációs szerepe
A külföldi működőtőke modernizációs szerepe két, a kezdeti letelepedésen túlmenően, konkrét ajánlatokkal arra ösztönözni, hogy újabb és újabb felvásárlásokkal, zöldmezős alapításokkal bővítsék birodalmukat.33 5. Kormányzati támogatásért, kedvezményekért nemcsak új leányvállalat(ok) létrehozásának ígéretével folyamodnak a befektetők. A kormányzathoz, az egyes minisztériumokhoz számos ilyen tárgyú megkeresés érkezik létező, cégüket néhány éve már működtető vegyes vállalatoktól is, amelyek a pótlólagos befektetések feltételéül szabják a kormányzati támogatást. Érdemes ezeket a megkereséseket komolyan megfontolni és kialakítani egy olyan stratégiát, hogy milyen típusú megkeresések esetén érvényesüljenek normatív alapon az esetleges kedvezmények, és milyen befektetéseket lehet diszkrecionális döntésekkel támogatásban részesíteni.34 6. Számos esetben előfordult, hogy egy-egy közepes, vagy akár nagyobb értékű felvásárlás, privatizációs befektetés után a külföldi tulajdonos nem vagy a szükségesnél csak jóval lassabban kezdte meg a működtetéshez szükséges és immár valóban modernizációs (és multiplikátor) hatású beruházásokat az újonnan megszerzett cégnél. Elkezdődött egy ki- várási periódus, amely jó esetben egy-két évvel később hirtelen véget ért (pl. a GE-Tungs- ram, vagy a Nicolor Kft.35 esetében) és megkezdődtek a szükséges fejlesztések. Mi több: ma a GE-Tungsramban összpontosul a GE teljes fényforráskutatási tevékenysége, s a GE- Tungsram magyarországi telephelyei átvették a korábbi ausztriai és írországi termelés teljes egészét is: a Tungsram - a jelek szerint - teljes egészében, és távolról sem alárendelt pozícióban integrálódott a világcég globális hálózatába!36 Rosszabb esetben még ma is tart a folyamat.37 Maga a felvásárlás pusztán fiskális szempontok, a költségvetési bevételek szempontjai miatt lényeges, reálgazdasági szempontból azonban az a fontos, hogy meginduljanak a multiplikátorhatást lehetővé tevő fejlesztések, a termelés modernizációja, a gazdaságpolitika számára kulcskérdés kell hogy legyen a kivárási taktika kiküszöbölése, illetve a periódus lerövidítése. Ehhez először is a beruházási motivációt kell tisztázni, az ellenséges fel- vásárlási szándékokat megfelelő szerződésekkel elkerülni. Létezik azonban pusztán a jelenlét kedvéért történő befektetés is,38 amelynek során a beruházó, hosszabb távon gondolkodva, először is megtelepedik abban az országban, régióban, ahol versenytársai már jelen vannak, megszerez egy adott szektorban működő, kapcsolatokkal, piaccal, elosztási hálózattal stb. rendelkező helyi céget. A tulajdonszerzésen túlmenően a cég akkor invesztál komoly további összegeket, kezdi el kapacitásainak és lehetőségeinek megfelelően működtetni tulajdonát, ha és amikor megfelelőnek ítéli ehhez a piaci körülményeket. Ezek a „körülmények" lehetnek konjunktúramutatók, de lehetnek gazdaságpolitikai, szabályozási feltételek is. A gazdaságpolitikai döntéshozók számára a dilemma úgy jelentkezik, hogy a versengő befektetők közül a felvásárlási ár alapján vagy a további beruházások, fejlesztések iránti elkötelezettség szempontjai szerint válasszanak. Mindkét típusú döntésre lehet rossz példát találni. Volt, amikor az volt a hiba, hogy kizárólag az árat vették figyelembe, és a komoly 1996. nyár 83
