Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - BUDAPEST: KELLÜNK-E NEKIK? - Gyarmati István: Magyarország útja a NATO-ba
Magyarország útja a NATO-ba (V Demokratikus társadalmi rendszer és működő piacgazdaság Az állam demokratikus berendezkedése nemcsak a NATO-tagságnak alapvető kritériuma, hanem az adott ország európai integrálódásának általában. Az elvárások itt (is) egybeesnek azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket a térség országai a demokratikus átalakulás folyamatában saját maguknak kitűztek. A NATO-tagság eljárásai nem a demokratikus rendszer olyan mértékű megteremtését jelentik, amelyre Nyugat-Euró- pa legtöbb országa mára eljutott, de azzal sem áltathatjuk magunkat, hogy az elvárások alacsonyak lesznek (azzal „bizonyítva" ezt, hogy a NATO-nak korábban is voltak olyan tagjai, ahol a demokrácia, enyhén szólva, nem ért el magas fokot). Egyáltalán: az a hozzáállás, amely az elvárásokat a jelenlegi NATO-tagállamok legalacsonyabb szintjéhez kívánja igazítani, igazíttatni, helytelen, mivel a NATO jelenlegi tagországainak taggá válásában nem a majdan velünk szemben támasztandó kritériumok, hanem a stratégiai szerep és feladatok játszottak döntő szerepet — a szovjet fenyegetés időszakában. A demokratikus berendezkedés alapvető kritériumainak mindenesetre jelen kell lenniük azon államok esetében, amelyek a nyugat-európai integrációk tagjai kívánnak lenni: az alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is, a demokratikus jogállam, a sajtó-, szólás-, gyülekezési stb. szabadság garantálása és működése — ezek az alapvető elvárások, amelyek nélkül a jelöltek nem lehetnek a NATO tagjai. A működő piacgazdaság mint követelmény akár a demokratikus államrendszer része is lehetne. Ezen annyival terjed túl, hogy egyrészt lehetővé teszi a NATO-tagság- gal járó terhek vállalását, másrészt pedig elengedhetetlen a NATO-tagságtól elválaszthatatlan Európai Unió tagság eléréséhez. (E tanulmány kereteit meghaladná a NATO és az Európai Unió tagság közti összefüggés mélyreható elemzése. Annyit mindenesetre el kell mondani, hogy e sorok írója meg van győződve arról, hogy a kettő az új tagok számára tartalmilag elválaszthatatlan, bár időben elkülönülhet, s a NATO-tag- ság valószínűleg meg fogja előzni az Európai Unió-beli tagságot.) Az elvárások tehát magasak, de nem lesznek maximalisták: a NATO bizonyosságot akar, hogy a demokratikus változások visszafordíthatatlanok és hogy az adott ország bevonása a NATO-integrációba nem veszélyezteti a NATO biztonságát és kohézióját. (2) Viszonylag rendezett viszony a térség országaival A térség országaival fenntartott viszonylag rendezett viszony egyrészt nem szűkíthető le az alapszerződések megkötésére: anélkül is lehetséges rendezett viszony fenntartása, de ez a szerződéses viszonyon túlmenő elvárást is tartalmaz. Nem jelenti viszont azt, hogy a jelölteknek minden szempontból baráti kapcsolatokat kellene kialakítani szomszédaikkal, hiszen ez csak egy hosszabb történelmi folyamat eredménye lehet. A rendezett viszony, véleményem szerint, azt jelenti, hogy az új tagok nem vi3995. tavasz 57
