Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története (1936-1941)
Pritz Pál szolgálati múlttal rendelkező diplomata. Utódáról, Szentmiklósy Andorról a brazíliai követség kapcsán már korábban tettünk említést.68 Ha emlékeztetünk arra, hogy a szóban forgó években végig Sztójay Döme a berlini követ, megemlítjük, hogy a londoni képviseletet a korábban már bemutatott Barcza György előtt a szintén kitűnően képzett Masirevich Szilárd vezette 1938 március derekáig, nyugdíjazásáig, ha utalunk arra, hogy Prágában 1933-tól 1939-ig az ilyennek aligha mondható Weitstem János képviselte Magyarországot, Bukarestben pedig 1934 októberétől 1941 februárjáig Bárdossy László a követ, akkor lényegében minden fontosabbat már el is mondtunk a magyar külügyi szolgálat 1936 és 1941 közötti időszakának személyi viszonyairól, mozgásáról. Jegyzetek 1 A korszak belpolitikájáról ld. Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére. Budapest, 1968. 2 A kérdésről ld. részletesebben Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története a harmincas évek első felében. Történelmi Szemle 1989/3—4. sz. 149—178. o. 3 Uo. 4 A létszámelőirányzatok adatait A magyar állam költségvetése a .... számadási évre című, esztendőnként az adott tárgyévben megjelenő sorozat vonatkozó kötetei alapján állítottuk össze. A minisztérium tényleges állományát pedig a Kitliigyi Közlöny — a minisztérium hivatalos, belső használatra szánt lapja — azon számai alapján összesítettük, amelyek a táblázatban megjelölt időpontokban a külügyi szolgálat személyi beosztását tartalmazzák. 5 Ld. részletesebben Hajdú Tibor: Az értelmiségi „túltermelés" és társadalmi hatásai. In.: A két világháború közötti Magyarországról. Szerk. Lackó Miklós. Budapest, 1984.47—98. o. 6 A 4. sz. jegyzetben hivatkozott sorozat adatai alapján. 7 A táblázat adatait szintén A magyar állam költségvetése ... című sorozat köteteiből állítottuk össze. 8 Ld. a 2. sz. jegyzetben hivatkozott tanulmányt. 9 Külügyi közlöny (A továbbiakban KK) 1937/7.35. o. 10 Országos Levéltár, Külügyminisztérium. Elnöki Osztály iratai. (A továbbiakban: K 59) 1920—1944.57. kötet. Személyi ügyek A—W; Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn (a továbbiakban:PA) Politik 8 Diplomatische und konsularische Vertretungen Ungarns im Ausland und umgekehrt (A továbbiakban: Po 8 U) Band 2. Welczek gróf, spanyolországi német nagykövet 1930. Vili. 20-i jelentése szerint — élénk, intelligens feleségével ellentétben — Matuska lassú, sőt gyakran gyámoltalan benyomást tesz. Lengyelországban ellenben Matuska magára találhatott. Távozása általános sajnálkozást vált ki — olvashatjuk a varsói német képviselet 1935. V. 24-i jelentésében. Mindenütt volt barátja, és tartózkodó, taktikus magatartása miatt rendkívül kedvelt volt. A jelentés kifejezetten hangsúlyozza, hogy a Németország és Lengyelország közötti feszültség idején Né-metország hű és lojális barátjának bizonyult. (Uo.) Mivel tevékenységével a lengyelek is meg voltak elégedve, ezért ennek az elismerésnek a kivívása nem kis diplomáciai teljesítmény volt. 11 Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Budapest, 1964. 12 KK 1937/10.86; PA Po 8 U Band 2, a Rio de Janeiro-i német követség 1934. VI. 28-i jelentése. KK 1936/11.95. o. 13 K 59.1920—1944.57. kötet. Személyi ügyek A—W. 14 KKK1938/5.31. és 1938/8.50. o. 15 Uo. 1939/5.39—40. o. 16 A bonni Külügyi Levéltárban tetemes mennyiségű olyan irat található, amelyek a német diplomáciai és konzuli képviseleteknek a társképviseletek munkájáról, személyi viszonyairól szóló jelentéseit ölelik fel. Ezek az 236 Külpolitika
