Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - WASHINGTON: KELLENEK-E NEKÜNK? - Holbrooke, Richard: Amerika,az európai hatalom
Richard Holbrooke Feltehető, hogy a NATO és Oroszország tárgyalásai — akár erről, akár bármilyen más megállapodásról — nem lennének egyszerűek. Egy sereg tényezőt kéne figyelembe venniük, köztük a NATO-bővítés ütemét; egyéb Oroszország—NATO kapcsolatok — például a Partnerség a Békéért állását; azt, hogy mennyire tud majd az EBESZ eredményesebbé válni; és olyan események bekövetkezését is, mint a csecsenföldi harcok. A kérdéssorozat ellenére az amerikai kormányzat és mérvadó szövetségesei támogatják az európai biztonsági szerkezet e nagyfontosságú, új elemének a fejlesztését. Ha kezdetleges formában is, de a nem hivatalos tárgyalások már januárban megkezdődtek erről a lehetőségről Christopher amerikai külügyminiszter és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter genfi találkozóján. Minden ilyen megállapodásnál figyelembe kell venni Ukrajna különleges esetét. Geostratégiai helyzete az európai biztonság kritikus elemévé teszi ennek az országnak az önállóságát és sértetlenségét. Az elmúlt év decemberében Budapesten Clinton elnök, valamint Belarusz, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna vezetői jegyzéket cseréltek a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szerződés ratifikálásáról, s ezzel hivatalosan is hatályba lépett a START L Ugyanakkor Ukrajna is hozzájárulását adta az atomsorompó-egyezményhez, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia pedig biztonsági garanciákat adott Belarusznak, Kazahsztánnak és Ukrajnának. Akik élni akarnak ennek a történelmi pillanatnak a lehetőségeivel, azok alapvető célja nem más, mint a demokrácia és a jólét elterjesztése, a politikai és a biztonsági intézmények integrálása — és egy olyan egység, amelyből Európa az amerikai igyekezet ellenére is mindig kivonta magát. A nemzeteket abba az irányba kell most vezetni, hogy áttörjenek az ambivalencia, a zűrzavar, az önhittség és a múlt rétegein, mindazon, ami hátráltatja a reformokat. Jean Monnett, az európai egység nagy tervezője szerint: „Semmi nem történhet meg emberek nélkül, de semmi nem lehet tartós intézmények nélkül." Monnett, Marshall és a többiek törekvései soha nem látott békét és jólétet teremtettek egy fél évszázadra — de csak a fél kontinensre. Az előttünk álló feladat legalább annyira félelmetes, amennyire elkerülhetetlen. Ha most nem vállaljuk a kihívást, később annál nagyobb árat fizetünk érte. Koltai Júlia fordítása © Foreign Affairs, 74. évf. 1995.1. szám 48 Külpolitika
