Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - POLITIKAELMÉLET - Huntington, Samuel P.: Civilizációk háborúja?
Samuel P. Huntington radalomnak, illetve az orosz forradalomra való reakciónak a hatására — a nemzeti konfliktusok ideológiai konfliktusoknak adták át helyüket, először a kommunizmus, a fasizmus és a liberális demokrácia közötti konfliktusnak, majd a kommunizmus és a liberális demokrácia közötti konfliktusnak. A hidegháború alatt az utóbbi a két szuperhatalom közötti konfliktus formáját öltötte; sem egyik, sem másik szuperhatalom nem volt nemzetállam, legalábbis a kifejezés klasszikus európai értelemében nem, és mindkettő egy ideológiára való hivatkozással határozta meg identitását. Az uralkodók, nemzetállamok és ideológiák közti konfliktusok mind a nyugat-európai civilizáción belül helyezkedtek el: afféle „nyugati polgárháborúk" voltak, ahogyan William Lind nevezte őket. Érvényes ez a hidegháborúra, és érvényes a két világháborúra és a 17—19. század előtti háborúkra is. A hidegháború végével a nemzetközi politika maga mögött hagyja történetének nyugati időszakát, hogy a civilizációk (a nyugati és a nem nyugati civilizáció, illetve civilizációk) közötti konfliktusoknak legyen a központja. Az új helyzetben a nem nyugati típusú civilizációk népei és kormányai már nem áldozatai a nyugati gyarmatosításnak, már nem egyszerű tárgyai a történelemnek, hanem, akárcsak a Nyugat, ők is előre lendítik a történelmet, ők is formát adnak neki. A civilizációk természete A hidegháború alatt a világ három részre oszlott: az első világra, a második világra és a harmadik világra. Ez mára érvényét vesztette. Mostantól fogva kultúrájuk és civilizációjuk, nem pedig politikai vagy gazdasági rendszerük, esetleg gazdasági fejlettségük szerint kell osztályozni a különböző országokat. De vajon mit értünk civilizáción? Egy civilizáció — kulturális egység. A falvaknak, tájegységeknek, etnikai népcsoportoknak, nemzetiségeknek és vallási népcsoportoknak más-más szinten különbözik egymástól a kultúrájuk. Egy dél-olaszországi falu kultúrája, meglehet, sokban különbözik egy észak-olaszországi falu kultúrájától, ám mindkettő egyformán része az olasz kultúrának, igen nagyok a különbségek közöttük és például egy német falu között. Az európai közösségre viszont olyan kulturális jegyek jellemzőek, amelyek jól megkülönböztetik őket az arab és kínai közösségektől. Arabok, kínaiak és nyugat-európaiak együtt viszont már nem alkotnak semmiféle közös kulturális egységet. Az arabok is, a kínaiak is és a nyugat-európaiak is külön civilizációt képeznek. Mindebből az következik, hogy a civilizáció a legmagasabb csoportosulási formája az emberi nemnek; ennek a csoportosulási formának a kultúra és a kulturális identitás áll a középpontjában. Egy civilizációt olyan közös alkotó elemek határoznak meg, mint amilyen a nyelv, a történelem, a vallás, a szokások, intézmények, illetve az, hogy a benne élők mindig azonosítják magukat vele. Az emberek több szinten is tudatosítják 184 Külpolitika
