Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - NATO-DILEMMÁK - Tolnay László: Növekvő "euroszkepticizmusunk" forrásai
Növekvő „euroszkepticizmusunk" forrásúi szakértők a jelek szerint azt is számításba veszik, hogy az integrációs folyamat későbbi szakaszai (a „kit" és „mikor" eldöntésének periódusa, a csatlakozási tárgyalások időszaka, a ratifikáció folyamata stb.) során is befolyásolhatják majd a bővítés ütemét. Ehhez eszközként megkísérelhetik felhasználni azokat a szélsőjobb- oldali és szélsőbaloldali erőket, amelyek szeretnék szűk mozgásterüket az integrációval járó esetleg kifogásolható következmények (költségvetési terhek növekedése, szuverenitás kérdése, atomfegyverek és idegen csapatok állomásoztatásának veszélyei stb.) felnagyításával kiszélesíteni. Az utóbbi időben olyan orosz törekvések is tapasztalhatók, hogy változtassanak a közép- és kelet-európai országokkal való eddig meglehetősen egysíkú párbeszéden, s az eddigi „tömbszerű" megközelítést a kétoldalú tárgyalások rendszerével váltsák fel. Szeretnék elérni, hogy — országonként eltérő módszerek alkalmazásával, és ennek során különböző gazdasági és politikai előnyök felajánlásával, vagy ha lehetséges, gazdasági zsarolással — az orosz érdekek fokozottabban érvényre jussanak. Például megemlíthető itt Ukrajna, de bizonyos fokig Szlovákia is. Kijev, amely maga is az euro-atlanti intézményekhez való csatlakozást jelölte meg stratégiai célként, az orosz érdekeknek jobban megfelelő EBESZ szerepének növelését szorgalmazza, és óvatosságra int a NATO keleti irányú kiterjesztésével kapcsolatban. Szemmel láthatóan Szlovákia integrációs politikáját is befolyásolja az a tény, hogy a hazai energia- hordozó és nyersanyagforrások hiánya miatt kénytelen Oroszországra támaszkodni, amit Moszkva igyekszik is kihasználni. Ezzel szemben a magyar csatlakozási elképzelésekkel összefüggő, viszonylag „puha" orosz álláspontot feltehetően az a moszkvai nézet motiválja, hogy Magyarország sem geopolitikai, sem gazdasági vonatkozásban nem elsődleges tényező Oroszország közép-európai érdekei szempontjából. Moszkvában az ország gazdasági és ebből fakadó társadalmi problémáiból kiindulva egyébként is úgy látják, hogy Magyarország esélyei csökkentek egy közeli időpontban való integrálódás lehetőségét illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adott időpontban az orosz vezetés ne kísérelné meg a magyar törekvések közvetett, vagy közvetlen akadályozását. A szomszédországi kapcsolatok szerepe Magyar szempontból az euro-atlanti integrálódás egyik legkényesebb eleme a Romániával és Szlovákiával való kapcsolatok nyugati elvárásoknak megfelelő rendezése, összefüggésben a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének javításával. Az az elképzelés, miszerint e kérdésben a megállapodás közös érdek (mivel ez az egyik feltétele a csatlakozásnak), következésképpen az azonos törekvések hatására viszonylag könnyen elérhető, nem vált valóra. Az a kö1995. ősz—tél 151
