Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Inotai András: A regionalizmus dinamikája a magyar-német kapcsolatok példáján
Inotai András juthat hozzá az egykori NDK néphadseregének felszereléséhez. Nemzetközi szerződés zárja ki a támadó harci eszközök átadását (tank, páncélozott harci járművek, harci repülők és helikopterek), amelyeket egyébként Németországnak 1995 novemberéig meg kell semmisítenie. 5 Ez természetesen nem változtat a német politika alapvetően euro—atlanti orientációján, de fokozottan igyekszik integrálni az újonnan megjelent közép- és kelet-európai érdekeket. 6 Erre utal a történelmi „örökséggel" is terhelt német—lengyel kapcsolatok kiemelt kezelése a legutóbbi időszakban. Ebbe illeszkedik Kohl kancellár nemrég Varsóban tett kijelentése, miszerint Lengyelország 2000-re az EU tagja lehet. Korábban egyetlen EU-tagállam kormányfője sem tett ennyire konkrét csatlakozási ígéretet valamelyik társult országnak. 7 Németország után következő, második legfontosabb partnerünk, Ausztria részesedése 12 százalék, vagyis a külkereskedelmi forgalomban a németnek a felét sem éri el. 8 Az első világháborút megelőző időszakban, valamint az 1930-as években hasonlóan kiemelkedő volt a német részesedés a magyar külkereskedelemben (Körösi, 1995). 9 Valójában az egykori NDK térvesztése már a gazdasági mechanizmus 1968. évi bevezetését követően megkezdődött, amikor a gyorsan modernizálódó hazai termelés, az erősödő nyugati import, nem utolsósorban pedig a nyugati (főleg német és osztrák) cégekkel létesített termelési kooperáció számottevő kiszorító hatást kezdett gyakorolni a „legfejlettebb szocialista technikát" képviselő NDK-beli fogyasztási iparcikkekre. 10 A többi visegrádi országgal való regionális áruszerkezeti összehasonlítás egyértelműen bizonyítja Magyarország komparatív előnyeit és „fejlettebb" exportszerkezetét (Inotai 1995a). 11 1993 végén a teljes német külföldi közvetlen tőkeállománynak nem egészen 2 százaléka (6,2 rnrd. DM) volt a közép- és kelet-európai térségben. Ugyanakkor az 1993. évi uj tőkeexportnak kereken 10,1994-ben már 12 százalékát itt ruházták be a német vállalkozók, ami az utóbbi két évben elérte, illetve valamivel felül is múlta Németország amerikai beruházásait. 12 Ha azonban a Németországban megtelepedett amerikai multinacionális vállalatok magyarországi befektetéseit német, nem pedig amerikai eredetűnek vesszük (pl. General Motors), úgy egyértelműen a német beruházások vezetik a külföldi befektetők listáját. 13 Valójában az eltérő bér- és termelékenységi színvonal alapján máris megindult a közép- és kelet-európai térségen belüli szakosodás. Néhány év múlva lehet majd látni, mennyire sikerül Magyarországnak a kétségtelenül meglévő mikrogazdasági előnyét regionális szakosodási előnnyé változtatnia, vagyis olyan termelési és exportszerkezetet létrehoznia, amely „fejlettebb", illetve „nemesebb", mint a térség többi gazdaságáé. 14 Lásd ezzel kapcsolatban a The Financial Times cikkét. 15 Részletesen lásd (Inotai, 1995b) Irodalom Bendesky, León (1994), Economia regional en la era de la globalizáción, Comercio Exterior, 11.982—989.0. Dimcnj, Pál (1994), Germany and the Inconsistent Expectations of the World: A View From Central Europe, Budapest (kézirat) Guldens, Anthony (1993), Consecuendas de la modemidad, Alianza Universidad, Madrid. Inotai, Andros (1994), Some Thoughts on Economic Relations Between Germany and Central-Eastern Europe, with Special Emphasis on Hungary. In: T. Szemlér (ed.) Relations Between Germany and East Central Europe Until 2000: Prospects and Policy Options, Institute for World Economics, Budapest (Trends in World Economy, No. 75.) Inotai, Andros and Magdolna Sass (1994), Economic Integration of the Visegrad Countries: Facts and Scenarios, Institute for World Economics, Budapest, May (Working Papers no. 33.) Inotai, Aiulrns (1995a) A magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége: Tények és távlatok (megjelenés alatt) Inotm, András (1995b) The Transforming Economies of Central and Eastern Europe, World Policy Journal, 1995. ősz 68 Külpolitika
