Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Inotai András: A regionalizmus dinamikája a magyar-német kapcsolatok példáján
lnotai András 3. Németország a meghatározó EU-partnerünk. Némi túlzással az is állítható, hogy Magyarország és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatai gyakorlatilag magyar—német (1995-től emellett magyar—osztrák) és kisebb mértékben magyar—olasz kapcsolatokat takarnak. 1994- ben az EU-ba irányuló magyar kivitel 55,4 százalékát Németországban értékesítettük, és onnan származott EU-importunk 51,5 százaléka (3. táblázat). Egy egyszerű nemzetközi összehasonlítás világosan mutatja a Németország és a más EU-országok közötti tetemes különbséget. Amíg a teljes német import 50—70 százalékkal haladja meg a teljes francia importot, addig a Németországba irányuló magyar kivitel nyolcszorosa a Franciaországba irányúiénak (de hasonló különbség van például a brit vagy a holland viszonylatban is). 4. Németország nemcsak nagy felvevőpiac, de importkeresletét tekintve strukturálisan fejlett partner is, amelynek piacán erős nemzetközi verseny uralkodik. Ezért a német piacon való megjelenés jobb minőségű és versenyképes termékeket követel meg, miközben a Németországból való beszerzések minőségét is általában átlag felettinek tekintik a magyar importőrök. Az a tény, hogy a Németországba irányuló magyar export szerkezete „fejlettebb", mint a legtöbb más OECD-országba menő exportunké, feltétlenül pozitívan értékelendő. Amíg a teljes magyar kivitelben a feldolgozóipari termékek részesedése 1989 és 1994 között gyakorlatilag nem változott (70—71 százalék körül alakult), addig a német viszonylati! exportban ez az arány az 1989. évi 63 százalékról 1994-re csaknem 80 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a megfelelő adat csak 73 százalék Magyarország francia és 66 százalék osztrák viszonylatú kivitelében. A gépexport (SITC 7) a teljes magyar kivitel 25,6 százalékának felelt meg 1994-ban. Ennél valamivel magasabb volt részesedése a német viszonylatú kivitelben (27,3 százalék), miközben az EU-ba irányuló kivitelben 25 százalékot tett ki. (Részletes statisztikai adatokat közöl a 4. és 5. táblázat.) Az EU-ba és a Németországba menő magyar export szerkezeti összehasonlítása azt mutatja, hogy az utóbbi részesedése általában a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó és fejlettebb műszaki színvonalat képviselő termékek esetében átlag feletti. Amíg az EU-ba irányuló teljes magyar kivitelen belül Németország súlya 55 százalék, addig az EU-ba menő gépexportnak 61, egyes gépipari termékcsoportoknak pedig 80—90 százaléka irányul ide. Ezzel szemben a nyersanyag- és energiaigényes termékek (textília, acél) EU-kivitelének csak kb. fele, a vegyiparinak pedig kereken 30 százaléka, vagyis messze átlag alatti hányada értékesül a német piacon. Ez azt a következtetést erősíti, hogy a német importpiac jelentős szerepet játszik a magyar gazdaság technológiai modernizációjában és strukturális fejlődésében.10 Hasonló jellemzőket mutat német importunk is. Teljes behozatalunknak 78 százalékát alkották 1994-ben iparcikkek, ugyanakkor a német behozatal 93 (az EU-ból származó behozatal 91) százalékát. Ugyanebben az évben a gépimport a teljes magyar behozatalnak 34, a német viszonylatának 43 százalékát adta (EU: 40 százalék). 5. A mezőgazdasági export kivételével a német piac mindig nyitott volt az egymással versenyző eladók, exportőrök számára. Bár Németország a magyar és közép-európai termékek legfontosabb vásárlója, viszonylag ritkán lehetett tapasztalni német lobbik protekcionista tö58 Külpolitika
