Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - EURÓPÁBÓL AZ UNIÓBA - Vastagh Pál: A jogharmonizáció-általános nézőpontból
A jogharmonizáció — általános nézőpontból adott szabályozási tárgyat egyszer már érintette, akkor ezt újra már nem teheti meg (legfeljebb csak akkor, ha a közösség új direktívát ad ki). A rendeletek az Unió tagállamaiban közvetlenül a nemzeti jog részévé válnak és ezért tagállami jogalkotást nemcsakhogy nem igényelnek, hanem azt ki is zárják. Az Európai Megállapodás nem létesít ilyen mechanizmust, a társult viszonyból az nem is következhetne, ezért a magyar jogharmonizációnak a közösségi rendeletek átvételére is ki kell terjednie mindazon esetekben, amikor a rendeleti szabályozás értelmezhető és alkalmazható a közösségi kereteken kívül, közösségi intézmények és eljárások működtetése nélkül is. Amíg nem vagyunk teljes jogú tagok, addig nem köteleznek (és jogosítanak) az alapító intézmények („elsődleges joganyag" vagy másként a közösség „közjoga"), de jelenlegi és jövőbeni jogszabályainkat — amennyire csak lehetséges — összeegyeztet- hetővé kell tenni a Közösség jogával. Ez utóbbit már kötelezettségként írja elő számunkra az Európai Megállapodás 67. szakasza. Nemzetközi szerződéseink megkötésében, belső jogalkotásunkban és deregulációs tevékenységünk során is tehát összhangra kell törekednünk az uniós joggal. Meghatározott területeken pedig, mint a műszaki szabályok és szabványok, a társasági jog egyes részei, a vállalati számvitel és adózás, a dolgozók munkahelyi védelme, a versenyszabályok stb., esedékessé és szükségessé vált a jogharmonizáció. Mindezt a normatív szabályozást ki kell egészíteni az intézmények fejlesztésével. Sürgető és elengedhetetlen jogunk infrastukrújárának — különösen azon jogszolgáltatási, jogvédelmi és nyilvántartási rendszereknek, melyek a gazdasági-vagyoni forgalom számára közhiteles adatokat és jogokat tartalmaznak — a modernizációja, éppen az ország érdekében. Együttesen olyan feladatokról van szó, amelyek megoldása nemcsak nemzeti jogrendszerünket képes előrelendíteni jogfejlődésünk új pályára állításával, hanem az átfogóbb program, a polgárosodás, a modernizáció útját is egyengeti. 1995. ősz—tél 45
