Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Kende Péter: A "Trianon-szindróma" és a magyar külpolitika
Kende Péter nem, legalább az álmok szintjén, óhatatlanul a területi igazságszolgáltatás gondolatához vezet vissza. „Kezelni" sem igen lehet a nélkül, hogy a határokról valahogyan szó ne essék. A kommunizmus megpróbálkozott ezzel, de sikertelenül. A kezelés mindaddig reménytelen, amíg a politikai-földrajzi realitás és az összetartozás tudata — az államnemzet és az álomnemzet — oly élesen elválik egymástól. Kosáry Domokossal szólva, térségünk népei — magyarok és nem magyarok — „haragszom rád"-ot játszanak a történelemmel. Meg vannak sértve miatta. Talán a gyógyulás titkához is ez vezet el. A történelmi sértettségből kellene kimászni, elfogadva múltat s jelent olyannak, amilyennek magasabb rendeltetésből kaptuk — vagy amilyenné mi magunk tenni bírtuk. 1995. június végén Jegyzetek 1 Ez az elemzés eredetileg a Lawful Revolution in Hungary, 1989—1994. c. készülő könyv (szerk.: Király Béla és Bozóki András) fejezeteként, vagyis angol nyelvű közönség számára készült. Az itt olvasható változat nem tartalmazza az eredeti szöveg azon fejtegetéseit vagy adatait, amelyek a magyar olvasó előtt közismertek. 2 A „revízió" fogalma, illetve a „revizionizmus" szó itt és a továbbiakban végig az 1920-as békeszerződés területi cikkelyeinek felülvizsgálatát jelenti. 3 A Trianon-szindróma egy rejtettebb vonatkozása ugyanebben az időben az, hogy a „nemzeti érzelmű" magyar értelmiség vonakodik a prágai reformerőkkel szolidaritást vállalni, s valamiképpen még igazságot is lát abban, hogy ugyanaz a kéz, amely 1956-ban megfojtotta a magyar szabadságot, Csehszlovákiára is lecsap. Ennek az érzésnek szerencsére semmiféle nyílt kifejezése nem volt, s tudomásunk szerint írásos nyoma sem maradt. 4 A „lélekben" szó a választási győzelem éjjelén tett eredeti kijelentésben nem szerepelt, ez csak a javított verzióba került bele. Révész Sándor kitűnő elemzése az MDF III. küldöttgyűlésére, azaz 1990 júniusára teszi a kijelentés eredetét, ami tévedés (Antall József távolról, Sik Kiadó, Budapest, 1993.103 o., lásd még Pesti Szalon kiadása, Budapest 1995.) 5 Egyfajta tanáros pedantériával, mint erre Révész Sándor találóan rámutat (id.mű., 104.o.). 6 Erről bővebben lásd Miért nincs rend Kelet-Közép-Európdban? c. könyvem (Osiris—Századvég, 1994) vonatkozó fejezeteit. 7 Horvátországgal és Szlovéniával problémamentesen alakultak a Magyar Köztársaság kapcsolatai. 8 Voltaképpen még az a kérdés is fölvethető, hogy a magyar választópolgárok nagy többségét egyáltalában érdekli-e az országhatáron túli magyarok ügye? Vagyis, hogy — az MDF várakozásaitól eltérően — nem a „tízmilliós magyarság" képzete-e az uralkodó? (A kifejezést Lengyel Lászlótól veszem át, ld .Kritika, 1995.6. sz. 13.o.) 9 Magyar Fórum, 1995. május 25. 16 Külpolitika
