Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Nagy Péter: Információs forradalom a diplomáciában
Nagy Péter tói? Milyen mértékben lehet a kormányok „gondolkodása" különböző azoknak a személyeknek a gondolkodásától, akik személyi állományát alkotják? (Deutsch, 1966) A külpolitikai információk tökéletesítése, alkalmassá tétele a vezetés számára csak külügyi információs politika alapján lehetséges. Bármilyen nemzetközi esemény potenciálisan megköveteli a döntéshozók figyelmét. Az információs politika alapján eredményesebben, célraorientáltabban lehet az adatok, információk gyűjtését, szelektálását, feldolgozását, szolgáltatását végezni. Az információrendszernek olyan „termékeket" kell előállítania, amelyek alkalmazkodnak a felső szintű vezetés követelményeihez, biztosítják a nemzetközi politikai kapcsolatok folyamatairól való tájékozódást. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy „információs morzsákat” kelljen kutatni a táviratokban, feljegyzésekben, jelentésekben. Ezen célok elérését az információ és menedzsment alkalmazása biztosítja, amelynek megvalósítását a külügyminisztériumok stratégiai informatikai tervei irányozzák elő. Az információ és menedzsment szerepe A döntéshozatal erőforrásai, így az információk is, értelekéi bírnak és csak költségek ráfordításával állíthatók elő. Amikor a döntéshozó információk beszerzéséről vagy előállításáról dönt, lényegében költséghaszon elemzést kellene végeznie. Az információk értékét az határozza meg, hogy segítségükkel mekkora „hasznot" lehet elérni, hogy hogyan járulnak hozzá értéktöbblet előállításához. Az információk értéke csak minőségükkel összefüggésben értelmezhető. A minőséget olyan tényezők befolyásolják, mint a bizonytalanság, az időtállóság, a konzisztencia, az áttekinthetőség, a részletezettség foka, az érvényesség, a pontosság, a teljesség és az egyediség. Az információk költségoldalának meghatározása valamivel egyszerűbb, mint az értékoldalé. Számba kell venni minden olyan költségelemet, amely megszerzésük során felmerült. Általános érvényűnek tekinthető az a megállapítás, hogy minél pontosabb információkra van szükség és minél kevesebb idő áll rendelkezésre szolgáltatásukra, annál nagyobb költséggel jár az előteremtésük. Vannak azonban olyan esetek, amikor pénzben nem is fejezhető ki egy-egy információ költsége. Ilyenkor egy hasonló „keménységű" információ lehet csak a „fizetőeszköz". Ez különösen érvényes a külpolitika, a diplomácia területére. Az információ és menedzsmenten alapuló megközelítés az információkat a társadalom minden szintjén értékkel rendelkező, költségek ráfordításával előállítható erőforrásoknak tekinti. (Information Management, 1990). Ha pedig valami erőforrás, akkor kezeléséhez szabványos közelítésmódokat, technikákat kell alkalmaznunk. Mint minden erőforrást, a külpolitikai információkat is először létre kell hozni vagy meg kell szerezni; a keletkezés helyétől el kell juttatni a felhasználás helyéig, hozzáférhetővé és elérhetővé kell tenni azok számára, akiknek szükségük van rá; védeni kell a jogosulatlan és a helytelen használattól; biztonságos és hatékony módon meg kell szüntetni akkor, amikor 74 Külpolitika