Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 2. szám - NEMZETEK ÉS KISEBBSÉGEK - Kardos Gábor: Megoldhatók-e az etnikai konfliktusok? (Közép-és kelet-európai tapasztalatok)

Megoldhatók-c az etnikai konfliktusok? Ami az Európai Unió szerepét illeti, ez az intézmény sikeresen kijátszhatna a jöven­dő tagság kártyáját, amint ezt megtette Magyarországot és Szlovákiát illetően az erő­mű-vitában. Ehhez persze az kell, hogy a tagság ne csupán távoli fantomkép legyen. Az Európa Tanács az ún. keretegyezmény létrehozásával közel sem merítette ki jogvédelmi lehetőségeit. Nagy jelentősége lenne az Emberi Jogok Európai Egyezmé­nyéhez kapcsolódó és a kisebbségi jogokat szabályozó jegyzőkönyv megalkotásának, amely ezt a kérdést a bejáratott mechanizmusok tárgyává tenné. Fontos lenne a korai reakció, az ún. közbenső lépések következetes megtétele, ha ezt a helyzet igényli: korai figyelmeztetés és fellépés a főbiztos részéről, az EBESZ moszk­vai mechanizmusának működésbe hozása, gazdasági szankciók bevezetése az Euró­pai Unió által, megfigyelők, sőt adott esetben békefenntartók gyors telepítése.27 Ami a térségbe történő befektetéseket, illetve a piacok megnyitását illeti, különleges szerepe lehet az Egyesült Államoknak. Ez a szerep a politikai kezdeményezőé, erre különösen azért van szükség, mert az Európai Unió politikáját gyakran a legkisebb közös nevező, a paradicsom- vagy az uborka termelők érdekei határozzák meg. A nagyszabású diplomáciai ünnepnek ígérkező Európai Stabilitási Egyezmény Kon­ferencia az ünnep minden társadalmi funkciójával együtt sem számottevő külső té­nyező, ebben a folyamatban minden a kétoldalú megállapodásokon múlik. Ez utóbbi­ak viszont, azaz pontosabban a kidolgozásukra szolgáló erőfeszítések — úgy tűnik — elsősorban a megoldás keresésében való eltökéltség, a jószándék kinyilvánításának eszközei. Jegyzetek 1 Stephan Iwan Griffith: Nationalism and Ethnic Conflicts. Threat to European Security. SIPRI Research Report 5. Oxford, Oxford University Press, 1993. 125. o. 2 Dieter Mahncke: Parameters of European Security. Chaillott Papers 10.1993.10. o. 3 Lásd erre Balogh András: Conventional Wisdoms on National Minorities and International Security. Budapest, European House, 1993.17—18. o. 4 Idézi Jack Snyder: Nationalism and the Crises of the Post-Soviet State.Survival 35. évf. (1993) 1. szám, 13. o. 5 Idézi David Welsh: Domestic Politics and Ethnic Conflict. Survival 35. évf. (1993) 1. szám, 64. o. 6 Lásd erre Anthony D. Smith: A Europe of Nations or the Nations of Europe, journal of Peace Research 30. évf. 2. sz. 130. o. 7 Anthony D. Smith: The Ethnic Sources of Nationalism. Survival 35. évf. (1993) 1. szám, 55—56. o. 8 Kárnál S. Shehadi: Ethnic Self-determination and Break-up of States. Adelphi Paper 283 (1993) 4—5. o. 9 Törzsök Erika: Miért gyanúsak az autonómiatörekvések? Magyar Hírlap, 1994. január 24. 7. o. 10 Sajó András: A nemzeti kisebbségek védelmének gondjai egy nacionalista államban. Világosság, 1994. január, 4. o. 11 Frank R. Pfetsch: Conditions for Non-Violent Resolution of Conflicts, in: Ernst-Otto Czempiel, Liporit Kinzadjan és Zdened Masopust (szerk.): Non-Violence in International Crises. Vienna, International Social Science Council, 1990. 104—105. o. 12 Uo. 13 Nicole Gncsotto: Lessons of Yugoslavia. Chaillot Papers 14.1994. 9—10. o. 14 Dunay Pál: Institutional Aspects of the Yugoslav Settlement. Budapest, 1994. (nem publikált kézirat) 1. o. 1995. Nyár 67

Next

/
Thumbnails
Contents