Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Csaba László: Magyarország az átalakuló posztszocialista világban
Magyarország az átalakuló posztszocialista világban a meglévő struktúrák fölbomlásának megakadályozása volt, a leggyengébb gazdasági eredményeket érte el. A kilábolás megalapozott voltát jeleníti meg az, ha a növekedés gyorsulása a kétszámjegyű munkanélküliség mérséklődésével társul, továbbá ha a fejlődés húzóereje a beruházások és a kivitel növekedése. Ezzel szemben a szerkezetváltozás elhalasztásának egyik biztos jele a munkanélküliség 5 százaléktól elmaradó szintje, valamint a tényleges — közvetlen, közvetett és önkormányzati — köztulajdon túlnyomó részaránya a nemzeti termék létrehozásában. Ugyanígy, a tartósan magas infláció és/vagy az államadósság robbanásszerű növekedése a hosszabb távra beépített nehézségek biztos jelének tekinthető.5 Csoportterápia? A posztszocialistaként is jellemezhető országcsoportban — jórészt a történelmi törésvonalak mentén — kisebb blokkok jöttek létre. Ezekben a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer átalakítása tekintetében is lényeges közös vonások váltak megfi- gyelhetővé. Ezek a közös vonások gyakorta nem esnek egybe az önértékeléssel, aholis minden ország hajlamos saját egyediségének, különlegességének túlhangsúlyozására, ezért a csoportba sorolástól mindenki idegenkedik. De nem mindig illeszkedik ez az élet hozta csoportosulás a nemzetközi szervezetek hagyományokat és politikai megfontolásokat követő besorolásához sem. a) Az élenjárók. E csoportba tartoznak a visegrádi országok és Szlovénia. Ha sajátos geopolitikai helyzetüktől eltekintünk, ide sorolható a három balti állam is (Bolz, 1994). Az élen járás abban mutatkozik meg, hogy a rendszerátalakítás bizonyos alapvető feladatait ezek az országok megoldották. Mindegyikükben pluralista demokrácia van, ahol parlamenti úton anélkül változ(hat)ott meg a kormányzat összetétele, hogy ehhez erőszakos cselekményekre lett volna szükség és/vagy a további, hasonló parlamentáris fordulatok esélye veszélybe került volna. Nagyjából és egészében érvényesülnek az emberi jogok, amit az említett országok Európa Tanácsba történt fölvétele igazolt vissza. Működik a piacgazdasági rendszer, fokozatosan nő a magántulajdon aránya, az üzleti szféra számára — de többhelyütt a lakosság számára is — érvényesül a nemzeti valuta konvertibililitása. Sikerült megfékezni vagy — mint Csehországban és Magyarországon — eleve elkerülni a magas (hiper)inflációt. A gazdasági — így a beruházással és a külgazdasággal kapcsolatos — döntéseket rendszerint pénzügyi megfontolások szerint hozzák meg. Az államcsoport sikeresen átterelte kereskedelmét az egykori KGST-térségből az OECD viszonylatba, az Európai Unióval társulási szerződéses kapcsolatuk van (a balti államok európai egyezményei már lényegében aláírásra készek), az IMF-fel és a Világbankkal legalábbis beszélő viszonyban vannak. Az elmúlt két év tapasztalata szerint a — Csehország és Észtország kivételével végbement — baloldali fordulat a felsorolt országokban nem vezetett a föntebb említett jel1995. nyár 33
