Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Az Európai Unió keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei keleti irányban. A területileg kis Magyarországon belül is érzékelhető fejlettségi szint- különbségek, Európa-érettségi elemek alakultak ki az ország nyugati és keleti fele között. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a szomszédos, Magyarországtól keleti, délkeleti irányban fekvő országokban. A történelmileg kialakult fejlettségi szintkülönbségek következtében indokolatlan feltételezni hogy az egyes országok egyidőben érjenek meg a teljes jogú tagságra s vállalhassák annak követelményeit. A kelet-közép- európai országok közötti együttműködés támogatása, a közép-európai regionális programok transzeurópai rendszerhez kapcsolása azonban sürgető összeurópai érdek. A PHARE intraregionális programjainak s az új, határon átnyúló együttműködési programnak az összevonásával és pénzügyi feltöltésével kialakítható új Szubregionális Együttműködési Alap e célt segíti elő. Ugyanakkor a keleti kibővülés várható szakaszossága következtében megfelelő fejlesztési-támogatási politikával már most indokolt közösen felkészülni egy olyan helyzetre, amelyben az Unió s Magyarország keleti határai néhány éven belül egybeeshetnek. Megfelelő európai stratégia kialakítása esetén felmérhetők a kibővülés sebességének, földrajzi kibontakozásának, költségeinek legfontosabb elemei, s ennek megfelelően differenciáltan, az átalakulás, az Európa-érési teljesítmények alapján alakíthatók a támogatás keretei, formái. Az Európai Unió számíthat arra, hogy megfelelő európai stratégia és támogatás hatására a közép-európai térségben nem a konfliktusok, hanem a kooperáció elemei erősödnek s Magyarország már 1997-re eléri a tárgyalásérettség, 2000-re az Európa- érettség kritikus minimumát. Magyarország tisztában van a teljes jogú tagság alkalmazkodási követelményeivel, beleértve az európai biztonsági rendszer részeként vállalandó követelményeket. Magyarország persze az európai folyamatokat nem befolyásolhatja, s elképzelhetőnek tartja, hogy a keleti kibővülés illetve az integrálódás a gazdasági realitásoktól független politikai döntések eredménye lesz. Bár a csatlakozás külső feltételei szempontjából kedvező fejlemény Magyarország számára az, hogy a francia-német egyeztetés eredményeként a francia álláspont a korábbi tartózkodástól elmozdult az aktív támogatás felé, s 1995-ben a Magyarországgal különleges kapcsolatokat fenntartó Ausztria és Finnország is tagország lett, az Unió átlagában a kibővülési hajlandóság értékei ma alacsonyabbak mint 3—4 évvel ezelőtt. Ma már ritka az utalás az ezredfordulós tagságra, s szaporodnak a vélemények a 10 év múlva esedékes tagságról. A politikai divatáramlatok múlandóságából s a politikai érdekek változékonyságából kiindulva Magyarországnak továbbra is az ezredfordulós tagságra kell felkészülnie objektív teljesítményekkel igazolható Európa-érettségének és európai hozományának gyarapításával. Budapest, 1995. január 1995. nyár 27
