Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Kádár Béla: Az Európai Unió kibővülésének kérdőjelei és feltételei
Az Európai Unió keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei dás ráfordításainak és osztalékainak felmérése, valamint az ennek alapján kialakítható cselekvési programok segíthetik elő az összeurópai biztonság és gazdasági együttműködés javításához szükséges helyzet kialakulását. Magyar elgondolás az integrálódásról Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban ma is, miként az elmúlt politikai ciklusban, valamennyi parlamenti párt által elfogadott, közös nemzetpolitikai cél. Az sem vitatott, hogy az Unió jövőbeni fejlődési irányait Magyarország nem befolyásolhatja. Ma még Brüsszelben sem világos, milyen lesz 2000-ben az az Európa, amelyhez Magyarországnak csatlakoznia kell. A modern rakétaharcászathoz hasonlóan, az európai alkalmazkodás érdekében a magyar nemzetstratégiának megfelelő célkövetési mechanizmusokat, alkalmazkodási képességeket kell kifejleszteni. A teljes jogú tagsághoz szükséges alkalmazkodás követelményei egybeesnek a magyar modernizáció, polgárosodás követelményeivel, csak időben és a ráfordítások nagyságrendjében feszítettebb követelményeket jelentenek. a) A belső felkészülés kerete a nemzeti modernizáció s az új Európában elfoglalható magyar hely kialakításának középtávú programja. A rendszerváltást követő időszakban az átalakulás spontaneitásába vetett hitek, illetve bizonyos ultraliberális hatások eredőjeként a nemzeti megújhodási program egyes elemei csak szelektív jelleggel hatottak. Mind a magyar modernizáció, mind az európai integrálódás az ország kimagasló külgazdaság-érzékenységéből kiinduló stratégia megvalósítását követeli. A gazdasági rendszerváltás érdemi szakaszainak lezárásához szükséges törvényhozási lépések jövő év végéig elvileg megtehetők. Az európai alkalmazkodás, külgazdasági versenyképesség s makroökonómiai egyensúly szempontjából elengedhetetlen államháztartási reform végrehajtása természetesen hosszabb távú folyamat, hiszen ellenkező esetben a költségvetési egyensúly-hiány társadalmi-politikai egyensúly-hiánnyá kon- vertálódik, ami az európai folyamatok szempontjából sem kívánatos. Középtávon, 1997-re, a teljes jogú tagságról folytatott tárgyalások vélelmezhető kezdetének időpontjára reális célként fogadható el az állam szociális és jóléti kiadásainak olyan mértékű áramvonalasítása, amely a költségvetési deficit GFS-rendszer szerinti nagyságrendjét az 1993—94 átlagában kialakult 5,5 százalékról 3,5—4,0 százalékra csökkenti s ezzel már a tárgyalások kezdetének időpontjára közelít a maastrichti normákhoz. E cél középtávon akkor tartható, ha a jelenlegi elképzeléseknél nagyobb mértékben sikerül a pénzügyi egyensúlyjavítás, illetve ha ötvözi a szerkezeti átalakuláson, külgazdasági teljesítményjavításon alapuló gazdasági növekedés követelményeit. A jelenlegi politikai ciklusban ható modernizációs program egyeztetése az Európai Unió stratégiájával és szerveivel feltétlen követelmény. 1995. nyár 23
