Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 2. szám - EGY EURÓPAI AZ UNIÓ KAPUI ELŐTT - Szent-Iványi István: Magyarország és az európai csatlakozás
Szmt-lványi István hatása van a magyar gazdaság fejlődésére, a hatékony munkakultúra és a technológiai fegyelem elsajátítására. Az akut belső tőkehiánnyal küszködő országok számára az is életbevágó, hogy részesei legyenek egy fejlett tőkepiacnak és kellő vonzerővel legyenek a gyakoroljanak a beruházókra. Az előnyök azonban csak részben gazdasági természetűek: a reformországok fontosnak tekintik a belépést, mint az Európához tartozás biztosítékát, amely egyaránt jótékony hatást gyakorol a demokrácia intézményrendszerének megszilárdulására, a civil társadalom kifejlődésére, a polgárosodás folyamatára, az ország modernizációjára és a társadalmi stabilitásra. Az igazi kérdés azonban így hangzik: a belépés valóban érdeke a jelentkező országoknak, de vajon miért érdeke az Uniónak? Az Uniónak, amely egyre kiélezettebb gazdasági versenyt folytat a világ másik két fejlett régiójával, a távol-keleti országokkal és a NAFTA-államokkal, új piacra és új erőforrásokra van szüksége. Versenyképességét ugyancsak hátrányosan befolyásolná, ha közvetlen környezete tartósan válságban lenne, amely akár társadalmi, akár politikai vagy éppen fegyveres konfliktusokban ölt is testet, folyamatosan leköt erőforrásokat, energiát és hátráltatja az Unió fejlődését. Nem véletlen, hogy sokan megfordítják az ellenzők kérdését és így teszik fel: mibe kerül, ha nem bővítik ki az Uniót? Bár a kérdésre épp oly nehezen adható korrekt, számszerűsíthető válasz, mint a fordítottjára, rávilágít a halogatott bővítés gazdasági és politikai kockázataira. A probléma abban áll, hogy a választók kegyét kereső politikusok a rövid távú, lehetőleg egy cikluson belül realizálható előnyök és érdekek hálójában vergődnek, s bár közülük sokan világosan felismerik a rövid és már középtávú érdekek konfliktusát, de kockázatot vállalnak, ha az utóbbiakat képviselik az előbbiekkel szemben. A helyzet abban a tekintetben azonban megnyugtató, hogy ma már nincs egyetlen tagállam sem, amely ellenezné az Unió kibővítését. Az egyes tagállamok ezzel kapcsolatos érdekei azonban jócskán eltérnek egymástól. Nyilvánvaló, hogy azok az országok, amelyek földrajzilag határosak a jelöltekkel és velük hagyományosan szoros gazdasági kapcsolatban állnak, nagyobb érdekeltséget mutatnak a bővítés iránt, mint azok a tagállamok, amelyeknek történelmi, gazdasági kapcsolatai elhanyagolhatók a térséggel és egyébként is versenytársat látnak az új jövevényekben. A magyar diplomáciának egyik fontos feladata, hogy fenntartsa és megerősítse a befogadás szándékát a tagállamok körében és fokozza tevékenységét a vonakodó országokban. Ne feledkezzünk meg saját „házi feladatunkról" sem. A magyar csatlakozási szándék akkor lesz igazán hiteles, ha azt egy átfogó, átgondolt belső felkészülés támasztja alá. Ezen a téren már vannak felmutatható eredményeink, de még az elején tartunk. Az EU-tagság a magyar gazdaság és társadalom olyan mértékű átalakítását hozza magával, amelynek mélységét még csak kevesen ismerték fel Magyarországon. A feladat összetettsége és hordereje azonban nem szabad hogy elrettentőén hasson, abban 8 Külpolitika
