Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 1. szám - DOKUMENTUM - A magyar-szlovák alapszerződés parlamenti vitájának jegyzőkönyve

Dokumentum Én elhiszem, hogy huszadik századi történelmünk során kétszer álltunk a rossz oldalon — nem a saját jószántunkból —, ennek eredményeként szépen megaláztak minket a békeszerző­désekben. De tessék mondani, körülöttünk mindenki szűz, ártatlan és tiszta? Csak mi va­gyunk becstelenek és bűnösök? Egyszer vége kellene hogy szakadjon ennek a hozzáállásnak! Nem hiszem, hogy lenne valaki ebben az országban, aki ne azt szeretné, hogy ne csak a Duná­nak és az Oltnak, hanem a Vágnak és a Poprádnak, a Marosnak és a Tiszának is egy legyen a hangja; aki ne azt szeretné, hogy ebben a térségben ne az ágyúk dörögjenek, hanem szép fehér galambok, a béke galambjai szálljanak, szájukban a pálmaággal. A félő csak az, hogy galamb képében itt megjelenhet egy héja, aki majd szépen lecsap egy kisebbségi jogra, felkapja, meg­ropogtatja, és azt mondja, hogy ez neki a szerződés szerint jár. Tehát a békét szeretjük, a békét akarjuk. A KDNP változatlanul fenntartja azt a — sajtóban is megjelent — nyilatkozatát, hogy a maga részéről is támogatja az alapszerződés létrejöttét, viszont csak jó alapszerződés létrejöttében érdekelt. Egy szerződés megkötésének kétfélekép­pen lehet nekiállni: vagy a kölcsönös bizalom, vagy a kölcsönös bizalmatlanság légkörében. Ne áltassuk magunkat: ez a szerződés a kölcsönös bizalmatlanság légkörében jött létre. A kölcsönös bizalmatlanságot már előfeltételezte az, hogy — időbeli tévedéssel — nem a tinta meeszáradása után. hanem a tinta alkalmazása előtt átadnak eev nyilatkozatot, how a e-'-' ^ szerződésben foglaltaktól eltérően értelmeznek benne néhány előírást. Tehát hogy a kölcsö­nös bizalmatlanság légkörében létrejött szerződésben a jövőbe vetett bizalom hogyan apad, azt nyilvánvalóan csak a jövő fogja eldönteni. Ismételten szeretném hangoztatni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt érdekelt egy jó alapszerződés létrejöttében. Matematikailag semmi bizonytalanság nincs abban, hogy az Or­szággyűlés a többség birtokában hogy fog dönteni a szerződés megerősítéséről. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az ígért ellenőrzési mechanizmus időben működésbe lépne, és a végre­hajtási tapasztalatok birtokában kerülne majd sor a ratifikálásra, illetve a szerződés megerősí­tésére — amely tapasztalatokat a határon túli magyar kisebbségtől kell majd beszerezni, hogy ez az előszerződés milyen hatással járt a velük szemben alkalmazott bánásmódra, a számunk­ra mutatkozó következményekre. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül: egyelőre nem veszítjük el a csüggedésünket. Hisszük és reméljük, hogy ebben a térségben egyszer végre valóban oldódni kezdenek a történelmi sérel­mek görcsei, és ez az alapszerződés nem akadálya, hanem elősegítője lesz ennek a görcsoldási folyamatnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bársony András is föltette a költői kérdést, hogy mikor jobb a szlovákiai magyaroknak. Jobb-e nekik most, vagy jobb volt korábban? Azt hiszem, a válasz egyértelműen az, hogy jobb volt nekik korábban. (Derültség n bal oldalon. — Dr. Szabó Zoltán: Ezt mondod te, mint szlovákiai magyar!) Jobb volt nekik korábban, mert — úgy véljük — ezzel az alapszerződéssel a szlovákiai magyarság elveszti a reményét is. Tisztelt Bársony András! Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Úgy érzem, önök süketek arra a fogalomra, hogy "nemzeti érzés". (Zaj a bal oldalon.) Mintha önök nem éreznék azt, hogy a szlovákiai magyarok mit éreznek akkor, amikor a fejük felett Magyarország megegyezik a 122 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents