Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)
1995 / 1. szám - DOKUMENTUM - A magyar-szlovák alapszerződés parlamenti vitájának jegyzőkönyve
Dokumentum ügyét, és szeretném a magyar kormány nevében, a magyar parlamentben, visszautasítani Torgyán József vádját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.) DR. GELLERT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem tudom másképpen értelmezni Torgyán frakcióvezető úr iménti megszólalását, mint a március 14-én este elmondottak folytatását, amikor is arra szólította fel híveit, hogy söpörjék el ezt a kormányt. (Zaj a jobb oldalon.) Nyilván ez egy demokratikus párt és egy demokratikus párt elnökének felfogásával összefér. Most már a lényegre térve. Ami itt elhangzott, számomra időnként egy középhaladó történelemórára emlékeztetett, méghozzá oly módon, mintha az itt ülő ellenzéki képviselő urak valamiféle ókonzervatív iskolába jártak volna, akik számára a történelem csak egyféle tanulsággal szolgál... (Zaj, közbeszólások a jobb oldalon.)..., és mint az imamalom, mindig ugyanazt ismétlik. Nagyon sajnálom, hogy így van, mert úgy gondolom, ugyanabból a történelemből más következtetésekre is lehet jutni. Jövőbe látók vagy vizionálok az urak, én nem tudom, hogy ez az alapszerződés hogyan valósul meg. Amit itt előzetesen elmondtak róla, az természetesen a lehető legrosszabbat feltételezi, ahogy Németh Zsolt mondta: „kisstílű, hamiskás összpkarsin- tásról van szó". Ha ez így volna, akkor nekem az előzmények, az előző vita alapján az a benyomásom, hogy az ellenzék pedig vagy cinikus, vagy pedig rosszhiszemű. (Zaj, közbeszólás a bal oldalról: így van!) Szabó Iván azt találta mondani, hogy fél, sok mindentől fél, ami az alapszerződésben megfogalmazódik, vagy úgy véli, hogy megfogalmazódik. Ez a konnányzat nem félt, nem félt megkötni az alapszerződést, ehhez is kellett politikai bátorság; nyilván kockázata is van a dolognak. Ezt soha nem is tagadtuk, de meglépni ezt a lépést, úgy gondolom, igenis politikai és erkölcsi bátorságra vall. Valamennyi párt itt ülő képviselői között van olyan, aki velem együtt az Európa Tanácsban jelen van. Tudják jól, hogy szövetségesek nélkül nem tudjuk a magunk szándékait elérni, ha nincsenek nemzetközi partnereink...(Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)...befejezem a mondatot, elnök úr! Ha nincsenek nemzetközi partnereink, teljesen hiábavaló minden törekvés. (Zaj, közbeszólások: Nincsen hang!) Végezetül és a legfontosabb: kollektív jogokról beszélünk. Ez a törvényhozás a saját kisebbségeire vonatkozóan egyetlen jogszabályt hozott, amelyben meg tudta fogalmazni a kollektív jogokat: ez az önkormányzatiság. Most tartunk itt, ezt kell Európával elfogadtatni és akkor majd sikerül a magyaroknak jobb létet biztosítani a határokon túl. (Zaj, közbeszólások a jobb oldalon: Erről van szó!) Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Közel két éve, 1993 májusában az Országgyűlés már foglalkozott egy alapszerződéssel: a magyar—ukrán alapszerződéssel. Talán emlékeznek képviselőtársaim — volt, aki itt volt, volt, aki a képernyő előtt figyelhette —, hogy akkor a kormány ellenzéke a kormány segítségére sietett, és a kormánykoalíció saját ellenzékével szemben segített azt az akkor előremutató és jó alapszerződést meghozni, a parlamenti megerősítést megadni. 110 Külpolitika
