Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1995 (1. évfolyam)

1995 / 1. szám - DOKUMENTUM - A magyar-szlovák alapszerződés parlamenti vitájának jegyzőkönyve

A magyar—szlovák alapszerződés parlamenti vitája A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében határozottan visszautasítom azokat a megnyil­vánulásokat, amelyek csak a hisztériakeltést, a gyűlöletszítást szolgálják, hangozzanak el ezek az utcán vagy itt a parlamentben. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy rendkívül sajnálom azt a tényt, hogy néhány el­lenzéki párt a parlamenten kívüli szélsőjobboldallal egy platformra sodródott. Nem árt figyel­meztetnem önöket arra, hogy emellett a szocialista párt baloldali pártként nem mehet el kö­vetkezmények nélkül. (Közbeszólás a jobb oldalon: Ne fenyegessen! — Zaj.) Tudatában vagyunk annak, hogy a kormány tervezett, valóban nagyon kemény gazdasági és szociális intézkedései a lakosság egy részét nehéz helyzetbe hozzák vagy hozhatják, de azt is tudjuk, miként önök is, hogy ezek a döntések éppen az ország gazdasági ügyeinek rendezé­se érdekében szükségesek, s már évekkel ezelőtt is szükségesek lettek volna. (Zaj a jobb olda­lon.) Az MSZP nem adja fel szociális érzékenységét... (Derültség, zaj a jobb oldalon.)..., még ha ezt az államcsőd elkerülése érdekében, amelyhez önök nagymértékben hozzájárultak az el­múlt négy évben, nem is tudja azonnal teljesíteni. (Taps a bal oldalon. — Zaj a jobb oldalon.) Amennyiben az ellenzék a helyzetet úgy értelmezi, hogy elfelejteti saját felelősségét, és politikai tőkét kovácsolhat, lehet, hogy percekre sikert arat, azonban olyan utat választ, amely az ország súlvos gondiai megoldásának esélvét és a társadalom nyugalmát veszélyezteti saját napi politikai érdekeiért. (Zaj a jobb oldalon.) De hasonló következményekkel járhat az az ellenzéki politikus is, aki csak azért támad egy korábban általa is felkarolt pozitív és minden­féleképpen szükséges ügyet, mint amilyen az alapszerződéseké, mert nem az ő zászlaja alatt kötik meg. Tisztelt Ház! Az ország érdeke manapság nem azt diktálja, hogy egyes ellenzéki erők osto­bának, tájékozatlannak minősítsék a magyar társadalmat, és felelőtlen módon utcára hívják annak egyes befolyásolható tagjait, rombolva a parlamenti demokrácia tekintélyét és tudato­san növelve a feszültséget. (Zaj a jobb oldalon.) Az ország és a parlamentarizmus érdeke azt kívánja, hogy minél nagyobb számban szülessenek olyan ellenzéki megnyilvánulások, ame­lyek a törvényjavaslatokat érdemben bírálják, vagy a kormány valamely döntését, intézkedé­sét szerencsés esetben már javaslat kíséretében kritizálják. Groteszk és politikailag nagyon nyugtalanító, hogy a kormány intézkedéseinek lehetséges és hiteles — hangsúlyozom: hite­les — bírálatára is csak a szocialista párt soraiban ülőktől telt. (Közbeszólás a jobb oldalról: Éljen az egypártrendszer! — Zaj a jobb oldalon.) De nem statisztálunk a jövőben sem az ilyen­fajta dühkitörésekhez, sem a mocskolódáshoz, sem az önleleplező szellemi kintomaprodukci- ókhoz. (Zaj a jobb oldalon.) Az emberek Magyarországon bölcsek és józanok, még akkor is, ha sokukat igen fájdalma­san érintik az elhatározott intézkedések. Megértik, ha egyetérteni nem is fognak, hogy nincs olyan kormány, amely ilyen döntéseket hozna, ha azok nem volnának elkerülhetetlenül szük­ségesek. Nem ülnek fel a demagógiának, s tudják, hogy e lépésekhez politikai bátorság, a szűkén vett pártérdekek háttérbe szorítása kellett. Olcsó népszerűséget persze lehet az intéz­kedések hisztérikus támadásával szerezni. (Zaj a jobb oldalon.) Olcsó népszerűséget lehet ha­mis beállítás alapján egy alapszerződéssel kapcsolatban is kelteni. De megalapozott tekintélyt az oly sokszor hangoztatott konstruktív ellenzékiség hozhat, s természetesen a bizalom lég­körének a megőrzése. 1995. tavasz 99

Next

/
Thumbnails
Contents