Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - Jordán Gyula: A kínai hadsereg és a reformfolyamat

Természetesen nem csupán fiatalításról van szó. Történelmi okokból a hadsereg kádereinek képzettségi szintje viszonylag alacsony volt, és most a fiatalítás mellett ennek a szintnek emelésére nagy hangsúlyt he­lyeznek. A cél az, hogy a szakasz szint felett a tisztek főiskolai végzett­séggel rendelkezzenek. A hadsereg most több mint 100 jól felszerelt isko­lát és intézetet működtet, amelyek az elmúlt években több százezer ma­gasan képzett tisztet biztosítottak a hadsereg számára. A legalább főisko­lai végzettségű tisztek aránya a tíz évvel ezelőtti 2 százalékról 25 száza­lékra növekedett.35 Százával küldenek katonákat és katonai szakértőket külföldre tanulni, illetve tanulmányutakra és rendszeresen meghívnak külföldi szakértőket előadások, tanfolyamok tartására. 1985 második felé­ben megnyitották a Nemzetvédelmi Egyetemet a csúcsszintű parancsno­kok képzésére, amely három korábbi akadémia — a katonai, a politikai és a hadtáp — funkcióit ötvözi, tükrözve az integrált képzés, illetve is­meretek iránti igényt. A tiszti akadémiákon a hangsúly az általános ve­zetési és parancsnoki képességekre helyeződött, és az akadémiákra kerü­lés eleve magasabb végzettséget tételez fel. Ez a tisztek toborzásának irá­nyát a vidékről a városok felé terelheti, ami bizonyos feszültségekhez ve­zethet a tisztek és a zömében vidéki legénység között. Ügy ítélik meg, hogy a tisztek megfelelő kiképzése a legfontosabb és a modernizációt leg­inkább szolgáló beruházás, amelyet a hadsereg tehet. A kiképzés minőségére helyezett hangsúllyal változott a politikai képzés és részben ennek következtében a politikai komisszárok helyzete is. A politikai képzési órák száma heti pár órára csökkent, szemben a kulturális forradalom éveivel, amikor a katonák idejük 60 százalékát ez­zel töltötték. A politikai komisszároktól is megfelelő szakmai képzési szintet követelnek meg, és az ideológiailag dogmatikusak fokozatosan ki­szorulnak a hadseregből.36 A kiképzési tananyag korszerűsítése mellett napirenden van a ki­képzési technika tökéletesítése is, beleértve elektronikus, lézer és szimu­lációs technika bevezetését. Mindezeken túl az újoncok számára közpon­tosított kiképzési rendszert állítottak fel 1986 tavaszán. A toborzottakat korábban közvetlenül az egységeknél helyezték el, ott kapták meg az alapkiképzést, ami egyrészt azt jelentette, hogy párhuzamosan minden egységnél végrehajtották ugyanezeket a kiképzési programokat, másrészt a kiképzési program minden újabb bevonuló kontingens esetében ismét­lődött, így a katonák többször keresztülmentek ugyanazon a kiképzésen. Az új rendszer követi más fegyveres erők gyakorlatát, külön kiképző köz­pontok felállításával az újoncok számára, ahol az alapkurzusok négytől hat hónapig terjednek.37 A hadseregben végbemenő reformfolyamat egyéb lényeges változá­84

Next

/
Thumbnails
Contents