Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Szentmiklósi László: A "peresztrojka" és a "glasznoszty" Bulgáriában
gait és végső soron leépíti a bürokráciát. A községekben és falvakban a tanácsok helyett helyi elöljáróságokat hoztak létre, visszaállítva a korábbi polgármesteri tisztséget. A 9 új közigazgatási-területi egység és a községi elöljáróságok közé országos szinten 360 — kb. járásnyi kiterjedésű — önálló közigazgatásiterületi egységet állítottak fel. A közigazgatás ezáltal gyakorlatilag ismét három lépcsős lett, a korábbi évtizedekhez képest azzal a különbséggel, hogy mindhárom lépcső önmagában igen széles jogkört és önállóságot kapott, az alá- és fölérendeltség szűk sávra korlátozódott. Anyagi gazdálkodásuk is független egymástól. A helyi polgármester közvetlen választás útján nyeri el tisztségét. A közigazgatási-területi átszervezés érintette a fővárost, Szófiát is. A korábbi 8 kerületét 26 körzetre osztották fel, tehát homlokegyenesen ellentétes intézkedést hoztak mint országos szinten, ahol centralizálást, összevonást hajtottak végre. Az ország új területi-közigazgatási felosztása nyomán mintegy 30 ezer, az irányításban dolgozó káder munkahelye szűnt meg. A felszámolt megyei pártbizottságok, a társadalmi és tömegszervezetek apparátusából a korábbinál lényegesen kevesebb kádert helyeztek el a területi, a járási hivatalokban és az elöljáróságokon. A felszabadult, korábban a középszintű vezetésben dolgozott káderek elhelyezése igen nagy feszültségeket idézett elő. Üjbóli elhelyezésük érdekében miniszterelnök-helyettesi szinten Országos Bizottságot hoztak létre. Az alapkoncepció szerint a szóban forgó kádereket a termelésben kívánták elhelyezni. Ennek érdekében fizetésemelést és egyéb juttatásokat helyeztek kilátásba azoknak, akik erre hajlandóságot mutatnak. Egyesek nyugdíjba mentek, míg a többség lassan „visszaszivárgott” az irányító, az inproduktiv szférába. A párt és az állami funkciók szétválasztása mindmáig kimerül a soron következő feladatok kategóriájában, a PB tagjai közül csaknem mindenki egyúttal felelős állami funkciót is betölt. A párt mindenhol jelen van, közvetlen irányítása kézzelfogható. Az új elv meghirdetése viszont kiváló lehetőséget teremtett hibák esetén a felelősök állami vonalon történő „megtalálására”. A bulgáriai átépítés 1986—87-ben elsősorban átszervezésekben nyilvánult meg, ami szinte teljes mértékben érintette a párt-, az állami, valamint a társadalmi és tömegszervezeteket. Mindemellett, jogállásukban, a társadalomban betöltött szerepükben változás nem történt, sőt tovább erősödött a párt kizárólagos vezető szerepe. A politikai felépítmény átépítésének bulgáriai sajátossága közé sorolható, hogy annak beindítása „felülről” történt meg, nem előzte meg érdemi közvéleménykutatás, vita vagy tájékoztatás és felkészítés. Az átépítésre vonatkozó intézkedések szűk körben készültek, beje159
