Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Szentmiklósi László: A "peresztrojka" és a "glasznoszty" Bulgáriában
SZENTMIKLÓSI LÁSZLÓ A „peresztrojka" és a „glasznoszty” Bulgáriában Bulgáriában a „peresztrojka” és a „glasznoszty” az SZKP 1985-ös, XXVII. kongresszusát követő időszakban vonult be a köztudatba. Közismert, hogy a második világháborút követően Bulgária igen szoros politikai és gazdasági együttműködést épített ki a Szovjetunióval. Politikaiideológiai kötődésén túl gazdaságilag szinte teljesen ráépült a Szovjetunióra. Fenntartás nélkül, teljes mértékben azonosult Moszkva ideológiai, kül- és belpolitikai irányvonalával. Az elmúlt évtizedek során az ország vezetői megnyilatkozásaik alkalmával, továbbá a tömegtájékoztatási eszközök haladéktalanul és maradéktalanul, egyetértőén csatlakoztak a különböző szovjetunióbeli változásokhoz. Az új jelszavak átvétele és a felzárkózási politika meghirdetése sem váratott sokat magára. Az új politika abból a kényszerből is táplálkozott, hogy a régi vonal töretlen folytatása esetén Bulgária nem tudott volna megfelelni a növekvő szovjet igényeknek és előállott volna annak veszélye, hogy elveszíti a Szovjetunióhoz fűződő különleges státuszát, amely a brezsnyevi éra alatt igen nagy előnyöket biztosított az országnak A preferenciák köréhez tartozott például az évi 500 millió transzferábilis rubel értékű mezőgazdasági céltámogatás, szovjet know—how-ok, licencek térítésmentes átadása, nagyszámú szovjet szakértő bulgáriai jelenléte, a bolgár exporttermékek alacsony minőségének nagyvonalú szovjet kezelése stb. Az SZKP XXII. kongresszusát követően a bolgár pártvezetés a változások szükségességét hirdetők élére állt, hangoztatva azonban, hogy Bulgária — a zsivkovi vezetésnek köszönhetően — voltaképpen már 1956 áprilisa óta folyamatosan a megújulás állapotában van. (Itt gyakori hivatkozás a BKP 1985 februári plénumának határozta, amely szorgalma157
