Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989

őt sosem fogadta mint csehszlovák kormányfőt. Az őszi forradalom megkezdése után az összes tisztségéről önként lemondott.

51 Nem kell véka alá rejteni, hogy történtek kísérletek az SZKP új tapasztalatai és a jelenlegi politikáját jellemző új eszmék jelentőségének pusztán a Szovjetunióra való leszűkítésére. Érdekes, hogy ilyen nézeteket nem egyszer olyan emberek terjesztenek, akik korábban bármilyen sajátosságot csak akkor ismertek el, ha az általánosan érvényes... Akkor ezeket az általános törvényszerűségeket abszolutizálták, most a változatosság kedvéért sajátosságainkat próbálják meg abszolutizálni. Üj Szó, 1987. március 3.

52 Űj Szó, 1987. február 11.

59 Bilak menesztését egyfajta népszerű lépésnek lehet felfogni. Bilak, aki Kelet- Szlovákia elmaradott vidékéről származott, a keleti nyomás, a sötétség, a múlt szimbólumává vált.

54 Mondván, hogy hidat képvisel azok között, akik nem akarnak semmilyen változást, és azok között, akik a változásokat nagyon gyorsan akarják.

55 A Charta első szóvivői között sok olyan embert találunk, akik kulcsszerepet töltöttek be az 1989 őszi forradalomban (Havel, Kubisová, Dienstbier, Sabata, Benda, Maly, Pospichal, Lis, Kusy, Hradilek).

50 A „Mozgalom a polgári szabadságért” célja a politikai pluralizmust elfogadó, spontán erőként létrejött csoportok és klubok egyesítése volt.

57 A demokratikus és a keresztény hagyományokra támaszkodik. A vezetői Mandler, Dolezal.

58 Az Obroda, a szocialista átalakítás klubja, 1989 tavaszán jött létre. Tagjai főleg a hatvanas évek reformkommunistái. Az Obroda egy európai jellegű baloldali párttá akar átalakulni, és nem ért egyet azokkal, akik a szocializmust már nem képzelik életképesnek Csehszlovákia számára.

A vezetői M. Hájek, C. Cisar, Slavik voltak, később Cisar kilépett a szervezetből.

59 A fiatalság radikális köreinek nézeteit jól mutatja a következő idézet: „Talán fiatalnak lenni érdem? A fiatalság elmúlik és itt leszünk majd egy tönkretett országban, sokkal szorosabbra fogott szájkosárral, mint most. Amíg az erődítmények mögé bújt őrült öregek a múltért felelősek, mi fiatalok vagyunk a jövőért felelősek... de a jelenért is.” Svedectvi 1986/79. sz. 470. 1.

60 A csehszlovák őszi forradalomban specifikus volt a prágai fiatalság, diákság helyzete, amelynek tömeges megmozdulása nagy szerepet játszott a Husák—Jakes- féle diktatúra lerombolásában.

81 J. Siklóvá cikkében a fiatalokat „neokeresztényeknek” nevezi, ami alatt azt érti, hogy ezek a fiatalok nem nőttek fel keresztény otthonokban, nem ismerik a keresztény hit dogmáit, de a kereszténységben keresik a nem-diszkreditált ideál képét.

152 Például a prágai közgazdasági egyetem diákjai, akik részt vettek a januári demonstrációkon. nem voltak kizárva a tanulásból, bár az egyetem vezetése eleinte ezt követelte, de egy nagygyűlésen a tanulók és a tanárok többsége a diákok mellett foglalt állást. Vidéken voltak esetek, hogy a diákokat kizárták az egyetemekről.

63 A belügyi erőket személyesen Stepán akkori prágai első titkár vezette. A demonstrációk ellen felhasznált belügyi erők speciális osztagok voltak, amelyek fiatalon vidékről szerződött rendőrökből álltak, akik mindjárt magas fizetést és ingyen állami lakást kaptak. Valószínűleg ők voltak a rezsim utolsó bástyái. A középszinten elhelyezkedő rendőri állomány ezekben az akciókban csak passzívan vett részt.

64 Az ellenzéket úgy próbálták bemutatni, mint egy félig terrorista szervezetet, amely a rend felbontására törekszik. A hatalom állásfoglalását és az ellenzékkel szembeni álláspontját jól tükrözi, hogy az ellenzék ellen vívott harcban egy régi — háború előtti — kommunista jelszót használtak: . Republiku si rozvracet ne- dáme”, azaz „Nem hagyjuk, hogy felforgassák a köztársaságot”. Ezt a jelszót a kommunista párt, — de több polgári párt is — a harmincas évek végén a Henle- in-féle nácicsoportok ellen vívott harcban használta.

85 Ezt a vezető cseh író és ellenzéki személyiség Ludvik Vaculik így fejezte ki: „Az ellopott húsz év alatt sokszor mondtam magamnak: kell, hogy legyen valamilyen módszer, amellyel meg lehet változtatni a nemzeti sorsot. Olyan módszer, amely nem hozza magával a pusztítást és a halált.” Lidové Noviny 1988. október 10. Lásd Listy 1988/6. 1. 1.

100