Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Horváth Gyula - Réti Tamás: Csehszlovákia 1945-1989
ideológia nem más, mint rituálé, és az embertől csak azt várják el, hogy elfogadja azt, nem pedig, hogy higyjen is benne. Havel szavaival élve, az embert arra akarták rákényszeríteni, hogy hazugságban éljen. A hazugság személytelen volt, az ember hazudozhatott anélkül, hogy a többiek őt hazugnak tekintették volna. Ennek a helyzetnek a morális kihatása nagyon negatív volt, passzivitáshoz, cinizmushoz, apátiához vezetett. Az emberek tömegei kivonultak a politikai életből, nem érdekelte őket a politika. A rezsim potenciális ellenfelei maradtak, de a mindennapi életükben rá voltak kényszerítve arra, hogy jóváhagyják a rezsim realitásait. Elmentek szavazni, részt vettek mindenféle hatalmi rituálén, stb. A passzivitásukkal az emberek nemcsak hogy támogatták a rezsimet, de a rezsim részét is képezték.44 Morálisan az embereknek nagy erő kellett ahhoz, hogy a rendszer ellen a legkisebb dologban is fellázadjanak. Az értékrendszer a párt óriási nyomása alatt romokban hevert és az atomizált egyéneknek nehéz volt megtalálniuk azt az erőt, amellyel a rendszer ellen felléphettek volna. Nem vált valóra, bár erre főleg a normalizációs időszak elején nagy erőfeszítéseket tettek, a kommunista hatalomnak az a szándéka, hogy totálisan ellenőrizze az egyéneket és a csoportokat. Ezt a lakosság pasz- szivitása és a lassan kialakuló ellenzéki szervezetek létrejötte gátolta meg. A hetvenes évek első feléig még nem létezett szervezett ellenzék, bár a szamizdat irodalom és az önálló politikai gondolkodás csírái már kialakultak. A helyzet a hetvenes évek második felében változott, amikor Prágában megalakult a Charta 77 polgárjogi és emberi jogokat védő szervezet. A Charta az alulról induló társadalmi szerveződések pluralizmusát fejezte ki, és égisze alatt többféle ellenzéki platform tömörült.45 Aktivistái között találunk reformista kommunistákat,46 szocialistákat.47 a vallási csoportok képviselőit,48 és néhány más csoportot is. A Charta aláíróinak többsége cseh nemzetiségű volt.49 Az átalakítási program A peresztrojka eszmeileg inkább a hatvanas években lezajlott revizionista mozgalomra hasonlít, mint a hetvenes évek második felétől kialakult csehszlovák ellenzéki mozgalom követeléseire és eszmei világára. A CSKP vezetése a peresztrojkát nem fogadta lelkesedéssel, bár a brezs- nyevi időszaknak megfelelően Gorbacsovot is dicsőítették, a tv hosszú órákig ismertette Gorbacsov felszólalásait, a napilapok több oldalát és számát is az ő beszédei töltötték meg. A csehszlovák vezetés tudatában 91