Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Kollár Nóra: Peresztrojka és politikai reformok. Változások a szovjet poitikai rendszerben
létrehozása, a kapitalizálás és a westernizálás megakadályozása, a gazdálkodás és a városi élet hagyományos formáinak ápolása. A társadalmi szervezetek másik jelentős csoportját a demokratikus klubok, csoportok, egyesületek képezik, érdekek meglehetősen széles skálája alapján. Ezek a csoportok teszik ki az országban létező mintegy háromezer nem formális politikai képződmény 2/3-át. A hagyományos demokratikus klubok közé tartozik a Demokratikus Peresztrojka klubok sora (Moszkva megye, Leningrád és más nagyvárosok) és az állampolgári és társadalmi-politikai kezdeményezési klubok. A klubmozgalom támogatja a radikális politikai, gazdasági és szociális reformokat, a klubok önigazgatást, és azt szeretnék elérni, hogy újból az ember legyen a politika alanya. Az 1989—1990-ben lezajlott választások kapcsán számos választói klub és társaság jött létre, a legnagyobb a moszkvai, a donyeci és a volgográdi. Irányultságuk demokratikus, ideológiájuk szerteágazó és még nem fogalmazódott meg világosan. 1989 őszén létrejött a VAJ (Választók Összövetségi Egyesülete). A munkásklubok és csoportok szerveződése még 1987-ben megkezdődött, tevékenységük az 1989 tavaszán és nyarán lezajlott sztrájkmozgalom során bontakozott ki. Jelenleg néhány tucat munkásklub és specifikus szervezet (sztrájk-bizottság, szervező bizottság és független munkás- mozgalmak kongresszusának előkészítésére) működik, taglétszámuk 50—100 ezer főre tehető. Sajátosak az SZKP demokratizálása elősegítése érdekében létrehozott pártklubok, amelyek tagjai az SZKP-tagok. Csaknem minden nagyvárosban működnek, gyorsítani akarják az SZKP demokratizálását, az alkotmány 6. cikkelyének törlését (a párt vezető szerepe) stb. A legerősebb a moszkvai pártklub, amely a főváros alapszervezeteinek jelentős részét fogja össze. A pártklubok 1990. január 20—21-én tartották első szövetségi konferenciájukat, amelyen alternatív plattform-tervezetet dolgoztok ki az SZKP XXVIII. kongresszusára. 3. A nem formális társadalmi mozgalmak hangadó struktúrái a formálódó pártok és pártjellegű képződmények. A pártok többsége Moszkvában és Leningrádban jött létre, majd befolyásuk fokozatosan terjedt ki az OSZSZK-ra, Ukrajnára és Belorusziára. A pártok: Demokratikus Szövetség, két Demokratikus Párt, Állampolgári Méltóság elnevezésű alkotmányos-demokratikus szövetség, Városi és Falusi Gazdák Pártja, Dolgozók Összövetségi Kommunista Pártja. Pártjellegű struktúrák: Kereszténydemokrata és Keresztény-Hazafias Szövetség, Anarcho-Szindikalista Konferencia, Szociáldemokrata Egyesület. Létrejött a Szovjetunióban az első külföldi párt (Olasz Radikális Párt) itteni tagozata, a Béke és a Sza43
