Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 2. szám - Póti László: A "szocializmus egy országban" koncepciójától a "sok ország lesz a Szovjetunióból" valósága felé-Szovjetunió (1953-1989)
A Gorbacsov-korszak elején a Szovjetunió hagyományos Kelet-Európa politikájának felülvizsgálata — a folyamatosság jegyében — egyáltalán nem volt napirenden. A XXVII. kongresszuson (1986 február) elfogadott, s ma még sajnos, érvényben levő ún. új szerkesztésű pártprogramot a brezsnyevi idők szellemében fogalmazták. Ez a dokumentum használja a szocialista országok közötti „korábban ismeretlen, új típusú nemzetközi kapcsolatok” kifejezését, e kapcsolatok értékei közé sorolja az „osztályszolidaritást” és a „kölcsönös segítséget. .. az új társadalom védelme feladatának megoldásában”. Szól a kelet-európai országok „minden oldalú közeledésének erősödő folyamatáról” és a „közösség műszaki-gazdasági sebezhetetlensége megteremtésének” feladatáról.15 Ezek alapján ez a pártprogram voltaképpen a korlátozott szuverenitást, a közösségi érdek prioritását és az autarkiát rögzítő dokumentum. A XXVII. kongresszus ezen túl a gazdasági kapcsolatok aktivizálását és a „közös haladás gyorsítását” sürgette. Az 1986-os szocialista csúcstalálkozók még mindig a „közös felelősség” jegyében zajlottak.16 A változtatási szándék első nyilvános jele csak a Gorbacsov-korszak második szakaszában volt tapasztalható. A főtitkár egy, a Külügyminisztériumban elmondott beszédében a szocialista relációval kapcsolatban önkritikus erkölcsi tónust ütött meg. Kijelentette, hogy tiszteletben kell tartani a többi ország „méltóságát.. . meg kell szabadulni a néhány ember fejében még meglevő előítéletektől, önteltségtől és vaskalaposság- tól. . . és mint a legerősebb országnak a szocialista közösségben, szerénységet kell tanúsítanunk”.17 A Gorbacsov-korszak harmadik szakaszában merült föl először a szovjet Kelet-Európa-politika teljes, koncepcionális átértékelésének az igénye. Az 1988. júniusi XIX. rendkívüli pártkonferencia határozatait a külpolitikára vonatkoztató nagyszabású külügyminisztériumi értekezlet bejelentette, hogy a szovjet-kelet-európai kapcsolatokat „komolyan és elméletileg át kell gondolni... (és) átfogó koncepciót kell kidolgozni”.18 A bejelentett koncepció 1989 során kezdett formát ölteni a „szabad választás” elvének a kelet-európai országokra történő kiterjesztésével és a szovjet katonai beavatkozás lehetőségének kategorikus kizárásával. A lengyel hatalomváltásra történt szovjet reagálás 1989 nyarán azt is bebizonyította, hogy a gorbacsovi vezetés elfogadja a nem kommunista, de a Varsói Szerződésben megmaradó kelet-európai kormányokat. A Brezsnyev-dok- trína annyiban mindenképpen a múltté, hogy míg akkor az ideológia maga volt a biztonságpolitika, addig mára a kettő külön vált. Ma a keleteurópai országokkal kapcsolatos szovjet ideológiai követelmény már nem A Szovjetunió Kelet-Európa politikája a Gorbacsov-korszakban 33
