Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - Kádár Béla: A Közép-Európa-fogalom újjászületésének gazdasági értelméről
A Közép-Európa-fogalom gazdasági értelme tehát nem a közelmúlt irányzataiból, hanem a jövő szükségszerűségeiből vezethető le. A múlt történelmi sorsközösségétől eltérően a jövő vonzása egyrészt az egyes közép-európai országok válságelhárítási és megújhodási stratégiájának kibontakoztatásához szükséges, másrészt az új Európa politikai, gazdasági és katonapolitikai arculatához szükséges erőszakmentes átmenet időszakának követelményeiből s mozgásteréből vezethető le. Politikai indulatoktól mentes szaktudományos körökben ma már kevéssé vitatott, hogy egy középtávú átmeneti szakaszban a közép-európai KGST-országok nem hagyhatják figyelmen kívül a megelőző évtizedek sztálini, posztsztálini modelljének örökségét. A piaci mechanizmus történelmileg amúgy sem túlfejlett versenykörnyezetének elsorvasztása, be- szűkítése. a nemzetközi munkamegosztástól elszigetelten kialakított alacsony hatékonyságú és jövedelemtermelő képességű termelési struktúrák, a KGST-kapcsolatokban kialakult nem piaci kötődések, a paternalista környezetben felnőtt, versenyklímától elszokott lakosság tudati-magatartási korlátái olyan sajátos mozgásteret alakítottak ki, amelyek rövid távon semmiféle politikai határozattal, irányítással, 3 vagy 33 párt jelenlétével sem számolhatók fel. Politikai peremfeltételt jelent az erőszak- mentes átalakulás bel- és külpolitikai követelménye, amely nem teszi célszerűvé a korlátlanul kibontakozó hipotetikus piaci rombolás schum- peteri alkotó viharát, s eleve megkérdőjelezi azon, gazdaságilag ugyan racionális megközelítések bölcsességét, melyek a különféle belső és külső tűrőképességi küszöböket figyelmen kívül hagyják. A jelenlegi helyzetben a hatalmi struktúrák, a kormányok cselekvőképessége eleve kisebb mint a korábbi években. A reformstratégiák népszerűtlenebb elemei viszont kellő társadalmi-politikai támogatás hiányában csak nehezen, túlzott kompromisszumokkal, felvizezett formában hajthatók végre. így a közép-európai megújhodás hosszabb átmeneti szakaszt vesz igénybe, s az átmeneti szakasz sajátos vegyesgazdaságot, korántsem vegytiszta irányítástechnikai megoldásokat, gazdaságpolitikai prioritásokat alakít ki. Ezen átmeneti sajátosságokat mind a társadalomnak, mind a külföldi partnereknek realitásként kell elfogadnia, hiszen ennek hiányában könnyen a reformfolyamat egészét aláásó robbanások alakulhatnak ki. A múlt öröksége és a piacgazdaság követelményei közötti távolság a kilencvenes években sajátos átmeneti fejlődési szakasz és gazdasági környezet kialakítását teszik célszerűvé, amely a táguló hatókörű piaci mechanizmusok mellett működteti a stratégiai irányítás technikáját mindazon területeken, amelyeken a piaci automatizmusok még fejletlenek. Ebből adódóan az átmeneti időszak közép-európai gazdaságkörnye17
