Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - EK-GAZDASÁG ÉS POLITIKA - Mohi Csaba: Az egységes közösségi belső piac megteremtésére irányuló integrációs célkitűzések alapjai
Fizikai akadályok A fizikai akadályok5 lényege abban áll, hogy a közösségi tagországok egymás közötti határain jelenleg az árukat a belső kereskedelemben is főszabályként vámvizsgálatnak vetik alá, vagyis a nemzeti vámellenőrzés a vámunió megteremtésétől függetlenül a határokon továbbra is működik. A nemzeti határállomások létezését a közösség belső megosztottsága fizikai szimbólumának tekintik. Azok a vámellenőrzési célokon túlmenően egyéb más államigazgatási célokat is szolgálnak, így a) közbiztonság, b) az utazók be- és kilépésének ellenőrzése, c) az illegális bevándorlás, a terrorizmus és a bűnözés elleni védekezés, d) a tagoi-szágok közötti forgalomba kerülő árukkal kapcsolatos TVA- és fogyasztási adók beszedése, e) a nemzeti állat- és növényegészségügyi előírások érvényesítése, f) az áruk belépésével és kilépésével kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés. Kereskedelempolitika A tagállamok határain működő vámellenőrzési pontok fenntartását kereskedelempolitikai szempontból két egymással ellentétes körülmény is indokolttá teszi; egyes vonatkozásokban az egységes közösségi politika hiánya vagy csekély hatékonysága, másrészt bizonyos közösségi politikák létezésének ténye és azok működésének belső mechanizmusa. Mindaddig, amíg a Közösség kereskedelempolitikája nem teljes mértékben egységes, vagyis amíg továbbra is működtetnek nemzeti szintű protekcionista eszközöket és mindaddig, amíg az egyes regionális kvótákat nem számolják fel, addig szükség lesz az egyes tagországok nemzeti határain működő határellenőrzésre. A tagországok közötti árumozgás figyelemmel kísérését szükségessé teszi az is, hogy a harmadik országokkal szemben alkalmazott mennyiségi korlátozások jelenlegi rendszere tagállamonként differenciált. Különösen áll ez a szocialista országok esetében, ahol mind az autonom kontingenseket, mind pedig a meglévő részmegállapodásokban rögzített önkorlátozási kereteket (a juhmegállapodás kivételével) nem közösségi szinten, az egyes tagországok és nem a Közösség szintjén állapították meg. Figyelmet érdemel a Római Szerződés 115. cikkével kapcsolatos hatáskör gyakorlása is. Ennek alapján a harmadik országokból a Közösség területére bejutott és ott úgynevezett közösségi szabad forgalomba került termékek kizárhatók a szabad forgalomból, mely esetben a termékek közösségen belüli mozgását a tagországok ellenőrzik, illetve korlátozzák. 119
