Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - Kollár Nóra - Ruff Mihály: Új szakasz a helsinki folyamatban? (A NSZEP és az SPD közös dokumentumáról)
ségét, amely nem válhat katonai konfrontációvá. Végül az ellenérvek is a központi probléma, a béke megőrzése körül koncentrálódnak, hiszen a szabadság és a demokrácia kiteljesedésének egyetlen biztosítéka a túlélés. A szociáldemokrata—kommunista viszony újrafogalmazása nem teszi kétségessé az SPD 1971-es álláspontját arról, hogy a kommunisták nélkülözhetetlen partnerek a béke megőrzésében, belpolitikailag azonban ellenfelek, a világban versenytársak. A közös dokumentum — ha kételyekkel és fenntartásokkal is — a korábbi barát—ellenség képet illetően változást tükröz, amit a szociáldemokraták a közös biztonság koncepciójához kapcsolnak, s az enyhülési politika második szakasza kifejeződésének tartanak.16 A potenciális ellenfélből partnerré válás útja azonban hosszú, megvalósulásának feltétele a már említett felismerésen kívül a másik fél létjogosultságának, béke- és reformképességének elismerése. Ez a közös dokumentum létrejöttével megtörtént. A változás kiindulópontja tehát adott, s ezt sem a kölcsönös kételyek, sem pedig a fenntartások nem tehetik kétségessé, a javasolt együttműködési módszerek gyakorlattá válása, az ajánlott új gondolkodás jegyében a várható nehézségekkel együtt is nemcsak német—német relációban hozhat eredményeket, hanem a helsinki folyamat új szakaszát, s ezen belül az európai közös ház koncepciójának konkretizálódását is előmozdíthatja. A dokumentum és az európai közös ház A közös okmány egyik sajátossága, hogy javaslatait és elképzeléseit nem korlátozza a német—német együttműködésre, hanem a felvetett problémákat, illetve megoldásukat európai kontextusba helyezi. Nemcsak arról a felismerésről van itt tehát szó, hogy az európai porblémák — főleg a biztonságot és az együttműködést tekintve — számos szállal kötődnek a nemzetközi kapcsolatok egész rendszeréhez, a nagyhatalmak viszonyához és a nemzetközi kapcsolatokban kívánatos fordulathoz, hanem arról is, hogy a szovjet külpolitikában Európa fokozódó jelentőségű fő iránnyá vált, amit az európai közös ház szovjet koncepciója is tükröz. Hasznos lehet a dokumentum az európai közös ház megteremtésében, főként a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködésre vonatkozó elképzelések révén. Az okmányban az a közös elgondolás tükröződik, hogy az érdekelt felek olyan Európa megteremtésére törekszenek, amelyben a hagyományos fölényre való törekvés helyett, illetve annak megszüntetése útján stabilitás, strukturális támadásképtelenség jöjjön létre. A szándék: új lapot nyitni az európai történelemben, a 82