Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 5. szám - Varga Csaba: Magyarország Európában vagy Magyarországon Európa?

infrasturktúra középkori viszonyai miatt folyton romlik. Jövőjüket nem a segélyek ha­nem az életesélyek javítanák, de hogyan lehet ezt elérni? így a korszakváltásban, az új Magyarországért vívott harcban legjobban az elit alsó harmada és a középrétegek fel­ső harmada az érdekelt. Legalább is közvetlenül, személy szerint. Ez lenne az új kis- nemesség, csak az a kérdés megint, hogy milyen áldozatra hajlandó? Ugyanilyen a helyzete az oktatásnak. Európában az utolsóelőttiek vagyunk abban, hogy a népességből arányában hányán végeztek közép- és felsőfokú iskolát. Rosszul képzett ország ez. S ehhez ráadásul még egy tényező: az összefogásra képtelen társa­dalom, mert nincs nemzeti tudat, nincs társadalmi kohézió, nincs rétegidentitás: min­denki izolált, szükségképpen önző, törtető, végletesen individualista. Tessék tehát szembenézni azzal, hogy ebben az országban az öt legfontosabb feltétel terén egyide­jűleg van alapvető válság. A lényeg az, hogy egyidejűleg. így a politikai rendszer meg­változása önmagában csak az egyik - a sok hiányzó közül az egyik - feltétel. Ha te­hát az új magyar külpolitika nem számol a belső bajokkal, akkor helytelen utat keres­het a magyarságnak Európában. Egy ilyen belső helyzetű ország széthullhat, ha egy olyan integrációba sodorják, amelyben erősebb erőkkel ütközik. Rövid távon ezért tartom önveszélyesnek a politikai-állami integrációt, bárkivel, bármilyen eszme jegyé­ben. Türelem, türelem, lassú erősödés, lélekerő, hit, közben tőke, gazdasági és társa­dalomfejlesztés lehet a menekülés ösvénye. Ehhez azonban kívülről meg nem zavart belső mozgástér szükséges. Új elemek a magyar külpolitikában A következő évtizedekben a magyar külpolitikának a nemzeti függetlenség erősítésé­re kell törekednie, s ehhez a politikához kell keresnie partnereket. Meg kell kísérel­nie a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében az összes lehetséges kapcsolat kiépí­tését és fejlesztését. Adottságainkból és belső helyzetünkből kiindulva minden koráb­binál tudatosabban kell segítenie a gazdaságot. Mindezek a feladatok nemcsak üzlet­kötéseket vagy gazdasági partnerek közelítését jelentik, nem egyszerűen magyar he­tek rendezésében, a kulturális kapcsolatok ápolásában merülnek ki. A hagyományos­sá vált rutinszerű kapcsolatfelvételek helyett az új parlament által kidolgozott, az új koalíciós kormány által elfogadott gazdasági és társadalmi stratégiának megfelelően egy újtípusú, sokkal aktívabb menedzseri szerep vár a külpolitikára. A semlegesség vonzó jelszó, és vonzó pártprogram is lehet. A világon azonban tisz­ta semlegesség nem létezik. Minden társadalom, minden politika a meghirdetett sem­legesség mögött is valamilyen irányban elkötelezett. Tehát az elvi semlegesség mö­gött számtalan politikai irány és politikai elkötelezettség létezik. Annyiban persze van tartalma a semlegességnek, ha egy ország nem akar egyik világhatalommal sem integ­rációt. De abban már nincs, hogy mit akar helyette. Magyarország semlegessége kérdésében abból kell kiindulni, hogy Magyarország a két világrendszer ütköző zónájában van, s egyik világhatalom sem engedné, támogat­ná, szorgalmazná a csak magyar külpolitikai semlegességet. Nemcsak a Szovjetunió 52

Next

/
Thumbnails
Contents