Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 5. szám - Varga Csaba: Magyarország Európában vagy Magyarországon Európa?
infrasturktúra középkori viszonyai miatt folyton romlik. Jövőjüket nem a segélyek hanem az életesélyek javítanák, de hogyan lehet ezt elérni? így a korszakváltásban, az új Magyarországért vívott harcban legjobban az elit alsó harmada és a középrétegek felső harmada az érdekelt. Legalább is közvetlenül, személy szerint. Ez lenne az új kis- nemesség, csak az a kérdés megint, hogy milyen áldozatra hajlandó? Ugyanilyen a helyzete az oktatásnak. Európában az utolsóelőttiek vagyunk abban, hogy a népességből arányában hányán végeztek közép- és felsőfokú iskolát. Rosszul képzett ország ez. S ehhez ráadásul még egy tényező: az összefogásra képtelen társadalom, mert nincs nemzeti tudat, nincs társadalmi kohézió, nincs rétegidentitás: mindenki izolált, szükségképpen önző, törtető, végletesen individualista. Tessék tehát szembenézni azzal, hogy ebben az országban az öt legfontosabb feltétel terén egyidejűleg van alapvető válság. A lényeg az, hogy egyidejűleg. így a politikai rendszer megváltozása önmagában csak az egyik - a sok hiányzó közül az egyik - feltétel. Ha tehát az új magyar külpolitika nem számol a belső bajokkal, akkor helytelen utat kereshet a magyarságnak Európában. Egy ilyen belső helyzetű ország széthullhat, ha egy olyan integrációba sodorják, amelyben erősebb erőkkel ütközik. Rövid távon ezért tartom önveszélyesnek a politikai-állami integrációt, bárkivel, bármilyen eszme jegyében. Türelem, türelem, lassú erősödés, lélekerő, hit, közben tőke, gazdasági és társadalomfejlesztés lehet a menekülés ösvénye. Ehhez azonban kívülről meg nem zavart belső mozgástér szükséges. Új elemek a magyar külpolitikában A következő évtizedekben a magyar külpolitikának a nemzeti függetlenség erősítésére kell törekednie, s ehhez a politikához kell keresnie partnereket. Meg kell kísérelnie a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében az összes lehetséges kapcsolat kiépítését és fejlesztését. Adottságainkból és belső helyzetünkből kiindulva minden korábbinál tudatosabban kell segítenie a gazdaságot. Mindezek a feladatok nemcsak üzletkötéseket vagy gazdasági partnerek közelítését jelentik, nem egyszerűen magyar hetek rendezésében, a kulturális kapcsolatok ápolásában merülnek ki. A hagyományossá vált rutinszerű kapcsolatfelvételek helyett az új parlament által kidolgozott, az új koalíciós kormány által elfogadott gazdasági és társadalmi stratégiának megfelelően egy újtípusú, sokkal aktívabb menedzseri szerep vár a külpolitikára. A semlegesség vonzó jelszó, és vonzó pártprogram is lehet. A világon azonban tiszta semlegesség nem létezik. Minden társadalom, minden politika a meghirdetett semlegesség mögött is valamilyen irányban elkötelezett. Tehát az elvi semlegesség mögött számtalan politikai irány és politikai elkötelezettség létezik. Annyiban persze van tartalma a semlegességnek, ha egy ország nem akar egyik világhatalommal sem integrációt. De abban már nincs, hogy mit akar helyette. Magyarország semlegessége kérdésében abból kell kiindulni, hogy Magyarország a két világrendszer ütköző zónájában van, s egyik világhatalom sem engedné, támogatná, szorgalmazná a csak magyar külpolitikai semlegességet. Nemcsak a Szovjetunió 52
