Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - Rathmanné Tury Mária: Ausztria-Kisállami külpolitikai stratégia, lehetőségek és változatok
* Bericht de)r österreichischen Bundesregierung über fortgesetzte Bemühungen zur Erhaltung des Friedens in Freiheit unter besonderer Berücksichtigung des 10. Jahrestages des Regimes des KSZE-Prozesses. Wien, 1985. 5 Heinz Gärtner: Entspannung, Europa, KSZE — Ein thematischer Überblick. österreichische Zeitschrift für Politikwissenschaft, 1986. 3. sz. 245. 1. 6 Stefan Lehne: Der KSZE-Prozess von Beginn des Wiener Folgetreffens. österreichische Zeitschrift für Politikwissenschaft, 1986. 3. sz. 257. 1. 7 Vo. Balázs József: Az enyhülés tartalmáról. Külpolitika, 1979. 1. sz. 27—28. 1 Balázs József megkülönbözteti az enyhülési politikát, az enyhülésért folytatott harcot és az enyhülést mint az objektivizálódott nemzetközi kapcsolatrendszer — normákkal és normatívákkal jellemezhető — tárgyiasult folyamatát. 8 Vrsula Posch: Das österreichische Engagement für den KSZE-Prozess. Europäische Rundschau, 1986. 3. sz. 13—21. 1. 9 Otmar Höll: Kleinstaaten im Entspannungsprozess. Am Beispiel der neutralen und nichtpacktgebundenen Staaten in der KSZE. Österreichische Zeitschrift für Politikwissenschaft, 1986. 3. sz. 302. 1. 10 Az osztrák semlegesség értelmezéséről, a semlegesség-felfogás változásairól lásd Rathmanné Túry Mária: Az Osztrák Szocialista Párt értékelése a nemzetközi viszonyokról és a külpolitika fő irányai a Kreisky-korszakban. In Az európai szociáldemokrácia nemzetközi politikája. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Budapest, 1986. 138—150. 1., Hajdú András: Magyarország és Ausztria 1945 utáni viszonyáról. Külpolitika, 1986. 4. sz. 144—163. 1., Diemut. Majer: Neutralitätsrecht und Neutralitätspolitik am Beispiel Österreichs und der Schweiz. Verlag Decker und Müller, Heidelberg, 1987. 11 Az Austrian Institute for International Affairs 1983-ban konferenciát rendezett Laxenburgban, amelynek előadói a béke és biztonság szempontjából vetették össze az európai semleges országok politikáját és szerepét, valamint más országoknak a semlegességi politikákról kialakított véleményét. Lásd Hanspeter Neuhold — Hans Thalberg (szerk.): The European Neutrals in International Affairs. The Laxenburg Papers 1984. W. Braumüller, Wien, 1984. Lásd még Szirtes 1. János: A semlegesség Európában. Kossuth Könyvkiadó, 1988. 13 Otmar Höll: i. m. 293—296. 1. 13 Uo. 297. 1. 14 Franz Ceska: Das KSZE-Folgetreffen von Madrid: Eine Bilanz aus österreichischer Sicht. In österreichisches Jahrbuch für Internationale Politik 1984. Hg. Österreichische Gesellschaft für Aussenpolitik und Internationale Beziehungen, Wien 1984. 7—25. 1. 43 Stefan Lehne: i. m. 258. 1. 16 Vortrag von Bundeskanzler dr. Fred Sinowatz an der Universität Zürich zum Thema „Überlegungen zu Österreich und Mitteleuropa” am 9. Marz 1934. In österreichisches Jahrbuch für Internationale Politik 1984. 234. 1. 17 Peter Jankowitsch: 30 Jahre Staatsvertag. Europäische Bedeutung und europäische Verpflichtung. Zukunft, 1985. 6. sz. 2—3. 1. 18 Leopold Gratz: Der Staatsvertrag und seine Bedeutung für die Gegenwart. Rede des Bundesministers für Auswärtige Angelegenheiten beim Internationalen Symposium ,,30 Jahre Österreichischer Staatsvertrag” am 13. Mai. 1985. Bundesministerium für Austwärtige Angelegenheiten. Abt. Presse und Information. 19 Georg Breuer: Helsinki — Probleme und Perspektiven. Zukunft, 1986. 6. sz. 32.1. 20 Ua. 21 Lásd erről Szabd János: Fegyveres semlegesség. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1985. 22 Egy „nagy háború” esetén illuzórikus lenne a védekezés, mivel Ausztria hadserege marginális jelentőségű — írta Georg Breuer —, egy „kis háborút” viszont — ha ilyen egyáltalán feltételezhető — csak egy „nagy szomszédra” támaszkodva lehetne folytatni, akkor pedig ez nem a semleges Ausztria, hanem a NATO előretolt „kis háborúja” lenne, a NATO-kisállami katonai doktrína alkalmazásával. G. Breuer: Bundesheer, Abfangjäger und die Friedensbewegung. Zukunft, 1984. 12. sz. 11—13. 1. 23 Wolfgang Loibl: Die Konferenz über Vertrauens- und Sicherheitsbildende 65
