Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 4. szám - POLITIKA ÉS MODERNIZÁCIÓ - Tisovszky János: Az Egyesült Államok és Kanada szabadkereskedelmi egyezménye

pen ellenkezőleg, csökkenti azt. Az elméleti megközelítések szerint a tőkebefektetések általában éppen a vámkorlátok „átugrását” szolgálják. Ezek alapján vélik egyesek, hogy a vámok lebontása után a kereskedelmet gátló egyéb akadályok megszüntetése következtében az amerikai cégek számára immár az export válik olcsóbbá és ezért bezárják leányvállalataikat Kanadában. így nem bizonyos, hogy megvalósul a free trade azon kívánatos hatása Kanada számára, hogy a leányvállalatok növelik termelésüket, sőt bizonyos technikai-technológiai úttörő szerepet is vállalnak az anyacégtől. Az előzetes puhatolódzások az amerikai cégvezetőknél azonban egyelőre az optimisták véleményét igazolják, elsősorban azért, mert a „rolólehúzás” mindig is költséges lépés, másrészt pedig azért, mert a nyersanyag közelsége gazdaságossá teszi a termelést Kanadában.

Ugyancsak vita folyik arról, hogy az egymás felé nyitás nem jelent-e egyidejűleg zárást a külvilág felé. A kanadai szakemberek véleménye szerint arról van inkább szó, hogy az autó exportőröket esetleg sújtó kitételek ellenére az ország még inkább csábítóvá válik, mint „hátsó ajtó”, az újabban egyre inkább befektető angol, francia, japán és a Hong Kong- ból menekülő tőke13 számára, különösen ha az Egyesült Államok protekcionista kereskedelmi politikát folytat majd ezen országokkal szemben.

Éppen a szélesebb értelemben vett világgazdasági, világkereskedelmi folyamatokat tekintve, a free trade azért előnyös Kanada számára, mert a jövőt illetően biztos pont: óriási piac válik nyitottá az ország termelői számára. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy Ottawa esetleg megelőzi az amerikai protekcionizmust, hanem arról is, hogy egyelőre még nem világos, mit jelent a világgazdaság résztvevői számára az esetleg 1992-re megvalósuló egységes európai piac. Még a hetvenes évek végén a „Third Option” kudarcai után, egy kanadai tanulmány11 átfogó stratégiaként a következőket ajánlotta az országnak:

a) multilaterális tárgyalások a GATT keretében: Kanada ezen a Cairns-csoport tagjaként15 a mezőgazdasági ártámogatások lebontása ellen küzd az Egyesült Államok oldalán az EGK-val és Japánnal szemben;

b) a tartományok közötti kereskedelem serkentése: erről a továbbiakban lesz szó;

c) szabadkereskedelmi egyezményt kötni az Egyesült Államokkal; ez megtörtént;

d) ezzel párhuzamosan az európai szabadkereskedelmi övezetbe is bekapcsolódni: ez az, ami korábban sem sikerült és várhatóan 1992-ben még nehezebb lesz.

Mindezek alapján éppen a reális alternatívák hiányában még a free

110