Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 2. szám - Fülöp Mihály: A kisebbségi kódex

igényeiket ezekben a kérdésekben. Bevin megígérte, hogy a kérdéseket nem fogják mereven kezelni, és biztosította a magyar küldöttséget arról, hogy a kérdés felülvizsgálatáról megfelelően rendelkezni fognak. A cseh­szlovákiai kisebbségi jogok biztosítására az Egyesült Nemzetek, valamint a békeszerződés emberi jogokra vonatkozó cikkelyének valóra váltását remélte, amit jobb erkölcsi kódexnek tartott, mint a versailles-i szerződés kisebbségi rendelkezéseit, vagy a kétoldalú megegyezések módszerét. Bevin tehát úgy döntött, hogy nem veti fel a román állampolgársági cikkely kérdését. Az angol külügyminiszter ugyanis Byrnesnek a párizsi Külügymi­niszteri Tanács ülésen tanúsított magatartását nem tartotta kedvezőnek ja­vaslata előterjesztésére.15 A magyar kormányküldöttség nyugati útját követő napokban az angol és az amerikai diplomácia - a béketárgyalások elhúzódása és a nagyhatal­mak közötti ellentétek pattanásig feszülése miatt - letett arról a szándékáról, hogy új, állampolgársági cikkelyt javasoljon a román béke- szerződésbe. Bevin visszatért korábbi álláspontjához, miszerint „kisebbségi rendelkezések nem lennének jók a békeszerződésekben és e kérdéseket a Négy Nagy beavatkozása nélkül kell rendezni“.16 Dek^nozov szovjet külügyminiszter-helyettes pedig 1946. július 31-én Szekfü moszkvai magyar követnek kijelentette, hogy a Szovjetunió támogatni fogja a párizsi értekez­leten Csehszlovákia jogos követeléseit és „a kétszázezer magyar egyoldalú kitelepítését szovjet részről ebbe a kategóriába tartozónak tekintik“. Deka- nozov azt is határozottan megmondta, hogy a szovjetek a magyar béke­szerződés-tervezetben Erdély Romániához csatolását támogatják, de „a szovjet nemzetiségi elveknek megfelelően az erdélyi magyar kisebbség joga­it védelmezni fogják“. A magyar (és román - F. M.) békeszerződés-terve­zetben faji, vallási és nyelvi kisebbségek egyenlőségét biztosító garanciák megléte - Dekanozov szerint - ezen az alapon magyarázható.17 A Külügyminiszterek Tanácsa második párizsi ülésszaka (1946. június 15-július 12.) kidolgozta az olasz, a román, a bolgár, a magyar és a finn békeszerződés tervezetét, amelyeket július 19-én az érintetteknek elküldték, majd 29-én nyilvánosságra hoztak. A román és a magyar terve­zetbe a politikai rendelkezések közé egyedül csak az emberi jogok és az alapvető szabadságok biztosítását iktatták, a kisebbségvédelemről nem intézkedtek. A 21 győztes hatalom párizsi értekezletének (1946. július 29- október 15.) feladata a békeszerződés tervezetekre vonatkozó ajánlások el­fogadása, majd a Külügyminiszterek Tanácsa New-York-i harmadik ülésszaka (1946. november 4-december 12.) elé történő előterjesztése volt. A magyar békedelegáció meghallgatást csak ettől a fórumtól remélhetett. 110

Next

/
Thumbnails
Contents