Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
A katolikusok számára készült kiadványok között kell említeni a Gyulafehérváron és Szatmáron megjelenő római katolikus falinaptárt. Az utóbbi évtizedekben megjelent egy imakönyv, egy kiskatekizmus és liturgikus naptár is. Biblia kiadására az elmúlt negyven évben az egyháznak nem volt lehetősége. A római katolikus magyarok száma jelenleg Romániában 1,2 millió körül van, ebből több mint 1,1 millió él a mintegy 800 templommal, 518 plébániával és körülbelül 660 pappal rendelkező gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi egyházmegyék területén, majd 100 ezer magyar anyanyelvű katolikus él a iasi-, és bukaresti egyházmegyék területén is, bár nekik a magyar nyelvű hitélet nincs biztosítva. A román állam az 1918 óta Romániához tartozó területeken csak a gyulafehérvári egyházmegyét ismeri el, a szatmári, nagyváradi, temesvári püspökséget főesperességnek tekinti. A Szentszékkel való konkordátum 1948-as felmondása óta megszűnt a bukaresti érsekség joghatósága az erdélyi egyházmegyék felett. Folyamatosan kudarcot vallottak a magyar katolikus egyház vezetésének átalakítására és az egyház belső életének közvetlen ellenőrzés alá vonására tett kísérletek. A magyar katolikusok meg tudták őrizni belső önállóságukat, az államnak alig van beleszólása a papok és az elöljárók kinevezésébe. Önállóan jár el az egyház a hitoktatás kérdésében is. A korlátozásra az állam elsősorban külsődleges eszközöket használ adminisztratív korlátozások és nyűt erőszak formájában. A katolikus egyház legfőbb nehézségei között kell említeni az egyházi sajtó teljes hiányát, valamint a magyar testvéregyházzal és a világegyházzal való kapcsolatok adminisztratív korlátozását. A nyolcvanas években a hatóságok csökkenteni szándékozzák a gyulafehérvári hittudományi akadémiára felvehetők számát. 1977-ben 40, 1983-ban 25, 1985-ben és 1986-ban 16 volt a felvehető papnövendékek száma. 1987-ben azonban a püspök és az őt támogató papság ellenállása következtében ismét 25 hallgatót vettek fel. A római katolikus egyház vezetése 1938 és 1980 között Márton Áron püspök kezében volt, aki hitéért és nemzetiségéért hosszú börtönbüntetést is vállalva, megalkuvás nélkül szolgálta a magyar nemzetiségi lét, kultúra, identitástudat megtartását és fejlesztését. Utódai az ő szellemében igyekeznek tevékenykedni. 1985-86-ban hallgatólagos állami támogatással mozgalom indult az erdélyi magyar katolikus egyházmegyében a román nyelvű liturgia bevezetésére, hivatkozással a román anyanyelvű római katolikusok növekvő számára (az elrománosodott katolikus csángók Erdélybe telepítése, valamint az 1948-ban rendeletileg az ortodoxiába olvasztott görög katolikus egyház magyar katolikus templomokat látogató híveinek kezdeményezésére). Ezen kívánságokat rendszeresen petíciók formájában a Vatikánba is eljuttatják. A II. Vatikáni Zsinat a nemzeti nyelvet tette liturgikus nyelvvé, ezt kihasználva az államhatalom azzal bíztatja a román anyanyelvű katolikusokat, hogy a városi plébániáktól román misét, a gyula- fehérvári püspöktől pedig román plébániák létesítését követeljék. Nem 38
