Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KGST ÉS REFORM - Halm Tamás: Látványos szervezetet vagy célszerű működést?
tegrációk elvei? Semmiképpen se! Jelenünk, helyzetünk realistább látásmódjának megfelelően annak is örülnünk kell, ha világrendszerünk, sőt rendszerünk élet- és versenyképességét bizonyítani tudja. A bevezetőben említetteknek megfelelően elmúlt az az időszak, amikor minden eszközzel a létező szocializmus fölényét akartuk bizonygatni, s a tudomány is ilyen érvek szállítására kapott megbízást a politikától. Alap és felépítmény viszonya a KGST-ben Pécsi Kálmán együttműködési javaslatait az eddig elmondottak alapján feltétlenül realistáknak minősíthetjük, az intézményrendszeri megoldások megítélésekor viszont különbséget kell tennünk megalapozott és inkább a vágyak, semmint a közeljövő valóságának birodalmába tartózd ötletek között. A KGST intézményrendszerének átmeneti időre szóló változatlanul tartása mindenképpen megkönnyítheti javaslatainak elfogadását. Pozitív törekvésnek tekinthető, hogy a szervezet fő feladatául a világméretű szocialista munkamegosztás szervezését szabja meg. Nem egészen világos azonban, miért kívánná ezt a szerepkört az OECD és az EGK mintájára kialakítani. (Javaslatában egymást követően hivatkozik e két szervezetre; nem tudni hát, melyiket tekintsük igazi vonatkozási pontnak.) Egyik esetben sem tűnik a rendszerbe illeszthetőnek a „Kelet-európai Vállalati Együttműködési Tanács”-nak elnevezett kamaraszerű szervezet, amely „gazdaságossági piaci alapon működne, meghatározott esetekben tehát döntéshozatali jog is megilletné”. (79.1.) Pécsi Kálmán helyesen látja, hogy a piaci utat választó szocialista országok együttműködésében a rendszer egészét megtartó pillérnek a vállalati együttműködésnek kell lennie. Mivel azonban az önállóság és a szuverenitás rendkívül kényes szempontjai miatt az államközi integrációs szervezet sem rendelkezik de facto döntési jogkörrel, s ráadásul a szerző ezt a tanácsot a tőkés monopóliumok előtt is meg kívánná nyitni, nem egészen világos, miképpen értendő itt a döntéshozatali jogosítvány. Pécsi Kálmán ehhez az új szervezethez telepítené- a régió egyesített stratégiájának kidolgozását és a fizetési kapcsolatok szervezését is, amelyek pedig inkább állami—államközi feladatok lennének. Ügy tűnik, a szerző ebben az esetben nem szakadt el kellőképpen az: általa is oly gyakran bírált régi gondolkodásmódtól: a vállalatközi együttműködés kezelésére—irányítására egy új szervezetet kívánna létrehozni,, nem bízva eléggé a piaci önszerveződés erejében és képességében. Megítélésünk szerint nem igazán alkalmazható a funkcionális integrációelmélet a KGST-ben abban a vonatkozásban, ahogyan Pécsi Kálmán« 160
