Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Dunay Pál: Törekvések az atomfegyverek-kísérletek korlátozására (1958-1988)

tette a légköri kísérleteket, s módot adott a föld alattiakra való áttérésre. Ezt az okot Franciaország 1974-ben nyilvánosságra is hozta. Túlzás nélkül feltételezhetjük azt is, hogy a Kínai Népköztársaság ma inkább hajlik fegyverzetkorlátozási megállapodások elfogadására, mint korábban. Ezt húzza alá, hogy egy amerikai szakértő ,,a Kínai Népköztársaság hivatalos személyiségeitől nem hivatalos biztosítékot kapott arra nézve, hogy Kína kész az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz csatlakozni az atomcsend és az egyéb fegyverzetellenőrzési megállapodások ügyében, ameny- nyiben ilyeneket elfogadnak.”56 Franciaország lehetőségei pedig, ha magára marad az atomhatalmak között a fegyverkísérleti tilalmat ellenző álláspontjával, korlátozottak.

Szakértők körében a vita bizonyos értelemben egy taktikai kérdésről folyik, nevezetesen arról, hogy ha a kísérleteket korlátozó, de teljesen nem tiltó szerződést fogadnak el az államok, ez vészéiyezteti-e a teljes körű atomcsend elérését vagy éppen ellenkezőleg, lendületet ad a leszerelési folyamatnak, s közelebb hozza azt. Kétségtelen, hogy a fegyverkísérletek korlátozását jelenleg nagy figyelemmel kísérik. A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1986 óta újra tárgyal a kérdésről, szakértői kölcsönösen meglátogatták a másik kísérleti telepét, s egy 1986-ban tett szovjet indítvány nyomán a közeli jövőben előreláthatólag megállapodnak abban, hogy egymás telepén hajtanak végre robbantási kísérletet. Láthatólag nincs akadálya annak, hogy a korábbinál stratégiailag lényegesebb tilalmat vagy korlátozást fogadjanak el az államok. Negyedszázada állapodtak meg az atomcsend szerződés aláírói arról, hogy tárgyalásokat folytatnak és „törekednek arra, hogy örökre véget vessenek a nukleáris fegyverekkel folytatott minden kísérleti robbantásnak.”57 Ma már tudjuk, milyen nagy lehetőséget szalasztottak el az államok 1963-ban azzal, hogy nem voltak képesek a teljes körű atomcsend megvalósítására.

Ügy tűnik, hogy az atomfegyver-kísérletek teljes körű betiltása előtt még akadályok tornyosulnak, de addig is, amíg ezek elhárulnak az útból, érdemes lenne a robbantások lényegi — bár továbbra is csak részleges — korlátozásában megállapodni.

Az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak az a megállapodása, amelyet 1988. május 31-én kötöttek a közös atomrobbantási ellenőrző kísérletről, és amely lehetővé teszi, hogy ezek lebonyolítását követően a két fél pontosabban tudja majd azonosítani a másik kísérleteinek robbanóerejét, csak nagyon kis lépés ezen az úton.58

126