Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Dunay Pál: Törekvések az atomfegyverek-kísérletek korlátozására (1958-1988)
KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEK DUNAY PÁL Törekvések az atomfegyver-kísérletek korlátozására (1958—1988) Sokan úgy vélik, hogy a nukleáris fegyverek fenyegetésétől való megszabadulásnak nem csupán az atomfegyverek mennyiségi növekedésének megakadályozása a feltétele, hanem a minőségi fegyverkezési verseny megfékezése is. Az újabb és korszerűbb nukleáris fegyverek gyártásához vezető úton meghatározó a szerepe a robbanószerkezetek kipróbálásának. Ezért általános az a vélemény, hogy a kísérletek teljes körű megtiltása döntő fontosságú akadálya lehetne a fegyverkezési versenynek. Történelmi tanulságok Az atomfegyver-kísérletek 1954-ben, akkor kerültek a közvélemény érdeklődésének előterébe, amikor az Egyesült Államok csendes-óceáni robbantási kísérletének következményeként egy japán halász meghalt, többen szenvedtek súlyos radioaktív szennyeződést, a kifogott halállomány pedig emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált.1 A közvélemény aggodalma azonban ekkor még nem gyakorolt hatást a két szuperhatalom politikai vezetésére. Az Egyesült Államok fejleszteni és bővíteni akarta nukleáris arzenálját, a Szovjetunió fő törekvése pedig az volt, hogy behozza az atomkor kezdetétől fennálló lemaradását. Az első pozitív változást az jelentette, amikor a Szovjetunió 1958. március 31-én egyoldalúan felfüggesztette kísérleteit. Ezt ma amerikai hivatalos körök úgy értékelik, hogy arra „egy jelentős (szovjet) kísérlet-sorozatot követően, de éppen egy bejelentett amerikai sorozatot megelőzően került sor”.2 Az amerikai politikusok gondolkodására azonban akkor a szovjet moratóriumnál nagyobb hatást gyakorolt néhány más fontos fejlemény. 109
