Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - Réti György: Az Olasz Szocialista Párt külpolitikájának fő irányai a Craxi-kormány alatt és után (1983-1988)

hatóságát. Megvalósítása esetén pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok védelme elsőbbséget kap Nyugat-Európával szemben.38

Ez utóbbi fenntartások ellenére a Craxi-kormány 1986 áprilisában olyan értelmű javaslatot terjesztett a szenátus elé, hogy tegye lehetővé az olasz vállalatok csatlakozását az SDI-programhoz. Ugyanakkor a csatlakozást az alábbi négy feltételhez kötötték:

— Az SDI csak az ABM-szerződés szigorú megtartása mellett valósulhat meg.

— A program ne hasson kedvezőtlenül a kelet—nyugati hadászati egyensúlyra.

— Maradjon fenn a NATO hadászati egysége (ne alakuljanak ki differenciált biztonsági övezetek).

— Külön kell választani az SDI katonapolitikai vonatkozásait a kutatási program gazdasági előnyeitől.39

Az OSZP 1987 áprilisában megtartott 44. kongresszusa külön határozatot hozott a leszerelés kérdéseiről/*0 Ez „túlságosan általánosnak” minősíti a Varsói Szerződés budapesti felhívását, mégis üdvözli azt, mint annak az akaratnak a megnyilvánulását, hogy a biztonság hiányának növelése nélkül jelentősen csökkentsük a hagyományos fegyvereket is.

Craxi pártja nevében örömmel üdvözölte a közepes- és rövidhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló szovjet—amerikai megállapodást, mint a béke megszilárdításához tett jelentős lépést, kifejezve reményét, hogy ez csupán első állomás az új enyhülési folyamatban.41

Az OSZP-ben is vannak olyanok, akik aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok magára hagyja nyugat-európai szövetségeseit. Ennek a félelemnek adott hangot a neves szocialista külpolitikai szakíró, F. Goz- zano „Az Egyesült Államok és Európa új viszonya” című cikkében. Szerinte Gorbacsov azért „udvarol” Nyugat-Európának, hogy elválassza az Egyesült Államoktól. Vigyázni kell, nehogy a leszerelés Nyugat-Európát „Moszkva kezdeményezéseinek prédájává tegye”. A cikk ezért szorgalmazza az önálló nyugat-európai védelmi erő létrehozását, beleértve a nukleáris elrettentő erőt is.42

Az ilyesféle aggodalmakra válaszolt Craxi az európai biztonság kérdéseiről megtartott brüsszeli értekezleten. Hozzászólásában eltanácsolta Nyugat-Európát, hogy „megverje a riadódobokat” az eurorakétákról szóló szovjet—amerikai megállapodás kapcsán. „Semmi sem indokolja — folytatta Craxi — a pszichózis keltését avagy a félelmet. Nyugat-Európa és az Atlanti Szövetség sem nem fegyvertelen, sem nem védtelen. Vannak egyensúlyhiányok, amelyeket mindannyian ismerünk és amelyek a keleti tömb javára szólnak, mégha nem is egyformán értékeljük ezeket. Az új helyzetben szükséges és hasznos az európai hagyományos fegyverekre

103