Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 5. szám - A NEMZETKÖZI RENDSZER KÉRDÉSEIBŐL - Barbi Balázs: Afrikai Egységszervezet (A negyedszázados fejlődés ellentmondásai)

más hasonló regionális intézménynek. Az AGB-re vonatkozóan eligazítást ad Adebayo Adedeji: The Economic Commision for Africa. Its Origin, Development, Problems and Prospects, bevezető előadás az AGB 14. bizottsági ülésén. Rabat, 1979. március 20—28. UNECA, Addis Abeba, 1979., illetve 25 Years of Service to African Development and Integration — ECA. United Nations, 1983.

32 APPER — Africa’s Priority Program for Economic Recovery, az AESZ által az 1985 júliusi csúcstalálkozón, majd az ENSZ közgyűlés 1986. évi rendkívüli ülésszaka által elfogadott gazdasági-helyreállítási program. Az APPER sok milliárd dollár előteremtése révén irányozta elő az egyes országokra lebontott akcióprogramok végrehajtását. E programra vonatkozóan részletes tájékoztatás található különböző ENSZ kiadványokban, de jelzi az afrikai törekvéseket az AESZ 15. rendkívüli miniszteri értekezletének dokumentuma is. Africa’s Submission to the Special Session of the United Nations General Assembly on Africa’s Economic and Social Crisis. OAU Council of Ministers, Addis Abeba, 1986. március 30—31.

33 Korántsem a teljesség igényével említek itt példákat a kontinentális kooperációra. The Special Emergency Assistance Fund for Drought and Famine in Africa, amely az éhínség sújtotta afrikai államok közösségi megsegítését irányozza elő; OAU Convention Governing the Specific Aspects of Refugee Problems in Africa, amely a tagállamok többségét érintő menekültkérdést hivatott szabályozni; vagy említhető az African Charter on Human and People’s Rights, amely ugyancsak egy kényes probléma együttes rendezésének igényét tükrözi.

34 Bár a gyarmatosító kilététől függően jelentős társadalmi-gazdasági különbségek kimutathatók a függetlenné vált afrikai államok között, itt nemcsak és nem elsősorban erről van szó, hanem arról, hogy az azonos „koloniális” nyelvet beszélő tagállamok között valóságos együttműködés és jelentős mérvű affinitás és szimpátia is kimutatható. Ezért akadnak ütközések az anglofon (brit), frankofon (francia) és luzofon (portugál) hátterű államok között. A másik, nem kevésbé jelentős tényező a volt függőségi területek és a volt gyarmatosító államok ma is jelentős összefonódása, amely — többnyire — sérti a kívülálló tagállamokat. A Brit Nemzetközösséghez vagy a Párizs befolyása alatt álló közösséghez tartozás az ott érintett afrikai államoknak — főként gazdasági — előnyt jelenthet, amelyből kimaradnak a többiek. A problémát igen jól szemlélteti az, hogy mind az anglofonok, mind a frankofonok többsége kétoldalú tárgyalásokon kísérlik meg rendezni adósságaikat a hitelezőkkel, felhasználva a volt gyarmattartó befolyását és támogatását, s ezzel lényegében gyengítik az AESZ és az összafrikai közösség, illetve a kívülálló más államok pozícióját.

35 Az AESZ születését megelőzően létrejött, de ma is működő szervezetekre példát szolgáltat a Brazzaville-i csoportból kinövő, ma OCAM nevet viselő szervezet (lásd a 9. jegyzet), amely 1963-ban sem halt el. Ezekre és a megállapításra vonatkozóan lásd Jon Voronoff: The OAU and Sub-Saharan Regional Bodies. In Yassin El- Ayouty (szerk.): The Organization of African Unity After Ten Years. Comparatives Perspectives. Praeger Publishers, New York, 1975. 73. 1.

36 Az afrikai közös fegyveres erők (pánafrikai hadsereg) kérdése rendkívül izgalmas és fontos problémája az Afrika-közi együttműködésnek. Bár e tanulmányban e témával nem foglalkozhatom, érdemes arra utalni, hogy ilyen haderő létrehozásának gondolata már Nkrumah részéről felvetődött, s azóta is vissza-visszatérő javaslat az AESZ-en belül. A kérdést szinte minden AESZ-szel foglalkozó tanulmány elemzi. Egyetlen példaként lásd S. O. Agbi: The Organization of African Unity and African Diplomacy, 1963—1979. Impact Publishers Nigeria Ltd, Agodi, Ibadan, 1986. 114—129. 1.

37 Az ECOWAS (Economic Community of West African States) 1975-ben jött létre, míg a PTA (Preferntial Trade Area for Eastern and Southern African States) a korábbi tervezgetések ellenére csak 1981-ben alakult meg. Mindkét szervezetben, de az ezeket kiegészítő más regionális gazdasági tömörülésekben is már lépések történtek a kooperáció kiszélesítésére, s ennek érdekében számos intézkedést hoztak, például vámok lebontása, pénz- és munkaerő egyszerűbb áramlása, közös kiállítások stb. megvalósítására. Az ilyen lépéseket is a földrész egészét befolyásoló tényezők rendszerében kell vizsgálni és értékelni.

38 Jó példát szolgáltat erre az IGADD szervezete, amely a kelet-afrikai szárazság és éhinség okozta gondok enyhítésére kialakult, s a régió hat állama a tagja. Bár a megállapított célok véghezvitelében az IGADD (Inter-Governmental Authority on

158