Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Demus László: A magyar külpolitika hozzájárulása az európai biztonság és együttműködés folyamatához
nemzetnek előzékenységet kell tanúsítania a kisebbségi nemzettel szemben, ha kell sajátjánál nagyobb jogokat biztosítva a kisebb lélekszámból eredő hátrányok ellensúlyozására. A nemzetiségi kérdést nem lehet egyszer s mindenkorra megoldottnak tekinteni. A magyar diplomácia, mint azt az elmúlt évtized tapasztalatai bizonyítják, helyesen ismerte fel a nemzetiségi kérdésnek az államok közötti együttműködés fejlesztésében, az európai biztonság és együttműködés folyamatának elmélyítésében betöltött fontos és növekvő szerepét. A bécsi utótalálkozó szintén igazolja, hogy a nemzetiségi kérdés a résztvevők túlnyomó többségének szélesedő érdeklődését váltja ki, megnőtt az együttműködést célzó javaslatok száma és erősödik az együttműködés szándéka. Magyar részről ezért is csatlakoztunk a nemzetiségi kérdés elvi jelentőségét és gyakorlati figyelembevételét szorgalmazó, Jugoszlávia, illetve Kanada és egy sor más résztvevő által beterjesztett javaslatokhoz. A sokoldalú találkozókon részt vevő magyar küldöttségek tevékenységében az elmúlt 12 év alatt megkülönböztetett szerepet játszott a kelet—nyugati gazdasági-kereskedelmi, műszaki-tudományos kapcsolatok, környezetvédelmi együttműködés kérdéseinek gondozása. A második kosár kérdéseiben történő együttműködés szélesítését, a kelet—nyugati gazdasági—kereskedelmi kapcsolatok bővítését azonban nemcsak a sajátos magyar igények alapján tartottuk és tartjuk fontosnak. Az e témakörben való előrehaladásra szükség van a záróokmány kiegyensúlyozott végrehajtásának biztosítása érdekében is. Az európai biztonsági és együttműködési folyamattal kapcsolatos magyar álláspont egyik lényegi eleme, amelyet a sokoldalú tanácskozásokon több alkalommal kifejezésre juttattak a magyar képviselők, hogy az európai enyhülés erősítésének, a helsinki folyamat továbbvitelének anyagi alapjául a kelet— nyugati gazdasági—kereskedelmi kapcsolatok szolgálnak. Mindenkor hangsúlyozzuk azt is, hogy közvetlen összefüggés van pl. az államok közötti humanitárius együttműködés, a turizmus, az utazási lehetőségek fejlesztése, illetve a kelet—nyugati gazdasági együttműködés lehetőségei között. Ezért a sokoldalú tanácskozások során a magyar küldöttek több olyan javaslatot terjesztettek elő a második kosár ajánlásainak megvalósítására, amelyek ezt az összefüggést mutatták. Egy sor hasonló javaslatot tettünk a gazdasági—kereskedelmi kapcsolatok előmozdítására, a műszaki-tudományos együttműködés erősítésére és a környezetvédelem szorgalmazására Bécsben. Nem játszott és játszik kisebb szerepet a magyar diplomácia a helsinki záróokmány humanitárius együttműködéssel, az emberek és intézmények közötti kapcsolatokkal, a kultúrával, az oktatással és az információval foglalkozó fejezetei végrehajtásának előmozdításában sem. A ma47
