Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 3. szám - KELET-NYUGATI ÚJSÁGÍRÓ-TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN - Balázs József: A glasznoszty szerepe a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésében

ció csak ily módon segítheti komolyan. Erre a segítségre; a kormány igényt tart. Hangsúlyozta, hogy a külföldi médiák ismerjék meg és va­lamilyen mértékben értsék meg Magyarország jelenlegi válságos helyze­tét, és ennek alapján közöljenek róla információkat. Nem kérjük azt, hogy állandóan dicsérjenek bennünket, bár ezt az elmúlt évtizedekben sokszor megtették. A magyar kormány kizárólag azt kéri, hogy torzítás nélkül, az objektív helyzet alapján írjanak rólunk. Mi a helsinki záróokmány előírásainak és szellemének megfelelően mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy a külföldi újságírók magyarországi szabad mozgását biz­tosítsuk, és ennek alapján elősegítsük a valóságos információk szabad áramlását. A kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésében igen fontos szere­pe van a kölcsönös bizalom kialakulásának és megerősítésének. Ebben a folyamatban mind Keleten, mind Nyugaton igen nagy az újságírók fele­lőssége. A magyar kormány minden területen támogatja a dialógus fenn­tartását és folytatását, beleértve az újságírók közötti olyan eszmecseréket is, mint amilyen most Budapesten folyt. A szükségszerűen felmerülő viták — esetenként éles megfogalmazá­sok —, eltérő megközelítések ellenére ez a kelet—nyugati újságíró konfe­rencia véleményem szerint hasznos és eredményes volt. Természetesen nem oldhatta meg azt a sok problémát, amely az elmúlt évtizedekben a kelet—nyugati kapcsolatokban, az információáramlásban, az újságírásban és általában a médiák tevékenységében felhalmozódott. Ez nem is volt a konferencia célja és feladata. Az is elkerülhetetlen volt, hogy különösen a konferencia elején a résztvevők többsége nem a glasznosztyról beszélt, hanem mindenekelőtt a két világhatalom külpolitikai tevékenységének kritikus megítéléséről. Végül a vita mégiscsak a glasznoszty problémáihoz tért vissza és elősegítette egymás álláspontjának, érdekeinek jobb megis­merését és megértését. Talán nem túlzás annak megállapítása, hogy néhány olyan kérdés­ben, amely a mai kor alapvető problémája — leszerelés, globális problé­mák, az európai helyzet, biztonság, emberi jogok stb. —, a megközelítést illetően bizonyos egyetértés is kialakult. Legalábbis ezt tükrözte a konfe­rencia végén összehívott nemzetközi sajtóértekezlet, amelyen a Nemzet­közi Sajtóintézet igazgatója P. Galliner és az értekezlet elnöke P. Lendvai elismerően szóltak, nemcsak a konferencia megszervezéséről, hanem a résztvevők konstruktív magatartásáról is, külön hangsúlyozva ebben a vonatkozásban a résztvevő szovjet kollégák nagyfokú rugalmasságát és őszinteségét. Véleményem szerint az ilyen jellegű kelet—nyugati újságíró találko­zókat folytatni kell. 104

Next

/
Thumbnails
Contents