Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Kádár Béla: A külgazdaságorientált struktúrapolitika és szakosodás külpolitikai és gazdaságdiplomáciai összefüggései
érintik a Közös Piac különféle intézkedései. Az egyes KGST-országok eltérő irányítási-külgazdasági rendszere, gazdaságpolitikai eszköztára is gátolja közös tárgyalási alapok, ellentételek és eredményérdekeltségek kialakítását, az esetleges eredmények tagországok közötti szétosztását. Érintettségük és irányítási rendszerük függvényében az egyes KGST-országok már eddig is eltérő módon (fejlődő státusz meghirdetése révén élvezett preferenciák, belnémet kereskedelem, bilaterális szerződéses kapcsolat, kompenzációs egyezmények stb.) igyekeztek csökkenteni a Közös Piac bővítéséből fakadó hátrányaikat. A KGST-országok csoportjában eddig is Magyarország volt a legérzékenyebb a Közös Piac keretében kibontakozó folyamatokkal szemben. A GATT-tagságunk közös piaci elismerése nyomán 1973-ban kialakult szerződéses kapcsolat, a Közös Piaccal kötött ágazati (textil, acél, élőjuh) s technikai megállapodások (sertéshús, sajt, bor) kétségkívül csökkentették a kereskedelempolitikai környezet romlásából fakadó közvetlen s közvetett veszteségeinket. E veszteségcsökkentés ellenére szerződéses kapcsolataink nem tekinthetők rendezettnek, hiszen az EGK nem törölte el mennyiségi korlátozásait, kivonta a térség mezőgazdaságát a GATT-sza- bályozása alól, s vám-, kereskedelmi- és fejlesztéspolitikai szabályozásai nyomán kialakuló áru-, technológia- és tőkeáramlások mind kedvezőtlenebbül befolyásolják a magyar gazdaság nyugat-európai mozgásterét. A Közös Piaccal való kapcsolatok rendezése mindenekelőtt a magyar élelmiszeripar s a vámérzékeny könnyűipari ágak jövője, dinamikája, jövedelmezősége szempontjából nagyjelentőségű s alapvető fejlesztés-termeléspolitikai döntések meghatározója. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Közös Piac és az EFTA közötti ipari szabadkereskedelem következményeként a Közös Piaccal kialakított kapcsolataink minősége nagymértékben befolyásolja az EFTA-tagországokba nyíló külgazdasági mozgási lehetőségeinket is. Minthogy a Közös Piac által kialakított, Magyarország számára hátrányos kereskedelempolitikai és külgazdasági helyzet rendezése középtávon sem multilaterális, a GATT keretében történő szabályozástól, sem egy KGST fellépéstől nem várható, ezért a magyar gazdaság létérdekei megkövetelik a Közös Piaccal való kétoldalú szerződéses kapcsolatok gyorsütemű kiépítését. Nemzetközi szervezetek A külgazdaságdiplomáciai aktivitás új területét jelenti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok multilaterális szabályozására szakosított nemzetközi szervezetek munkájában kifejtett tevékenység. Ennek szervezeti előfelté97
