Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Vincze Attila: A Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa: a folyamatosság és az előrelépés igénye
Japán 30,3 % Hongkong 17,2 % Egyesült Államok 7,4 % NSZK 4,5 % Szovjetunió 3,0 % Magyarország 0,26 % Ezek az arányok 1986—87-ben módosultak ugyan, de Kína külkap- csolataiban a Nyugat nagyobb súlyával kell számolni. A kiegyenlítődés tehát nem alakított ki egyenlő távolságokat, de Kína nemzetközi szerepe kétségtelenül kiegyensúlyozottabb lett. A kínai külpolitika másik nagyjelentőségű nyolcvanas évekbeli változása a háborúval, a békével, a leszereléssel kapcsolatos álláspontjában történt. Kína még a hetvenes években is feszültségorientált külpolitikát folytatott, a fegyveres konfliktusokat összekapcsolta a világforradalom előrehaladásával, a nemzetközi kapcsolatok rendező elvének a konfrontációt tekintette. Ezzel szemben a XII. kongresszus óta — mint azt a XIII. kongresz- szus velős megállapításai is igazolják — Kína érdekeltnek vallja magát a korszerűsítési program végrehajtásához szükséges békés nemzetközi környezet megőrzésében, a fegyverkezési verseny megfékezésében, a világűr militarizálásának megakadályozásában, atomfegyvermentes övezetek kialakításában. A nukleáris csapásmérő erővel rendelkező Kína már korábban lemondott az atomfegyver elsőkénti használatáról. Kína álláspontjának vázolt módosulása kedvezően hat a nemzetközi viszonyokra, s az egyik legfontosabb jelzője Kína és a szocialista országok közötti kapcsolatok rendezésének is. Nyitás a pártközi viszonyban A KKP a nyolcvanas években feladta a korábbi ultraforradalmi, „anti- revizionista” stratégiát, amely miatt konfliktusba került a kommunista- és munkáspártok többségével. A pártok közötti kapcsolatokra gyakorlatilag azokat az elveket hirdette meg, amelyeket az európai lcommunista- és munkáspártok 1976-os berlini közös okmánya is tartalmaz. A kínai dokumentumok középpontba állítják a pártközi viszony demokratikus elveit, s emellett szólnak az internacionalizmus követelményéről is.38 A KKP 1986-ban mintegy nyolcvan kommunista párttal, hozzávetőleg ugyanennyi fejlődővilágbeli haladó párttal, mozgalommal tartott kapcsolatot és élénk párbeszédet folytatott a nemzetközi szociáldemokráci31
